éhezés

Tisztelt Miniszterelnök úr! Annak alapján, hogy Ön olykor a kutyáival, olykor az ürömi kutyamenhelyen fotózkodik, feltételezem, hogy nem közömbös Önnek az állatvédelem ügye. Ez esetben azt is fel kell tételeznem, hogy nem kap kellő tájékoztatást e terület immár katasztrofális helyzetéről.

Federico Doehnert, az ENSZ Világélelmezési Program munkatársa szerint az erőszak, valamint a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború gazdasági következményei nagymértékben fenyegetik az embereket Nigériában, Maliban és Burkina Fasóban.

Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, jövőre azonban ez valószínűleg megváltozik. Legalábbis az Economist a 2022-es tendenciákat beharangozó cikksorozatában arról ír, hogy szinte biztosan előáll jövőre ez a példátlan helyzet.

Az átlagos férfiétrend 41 %-kal vezet több széndioxid kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható. A nyugati országokban a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja, hogy a növényi étrend a kiváltságos középosztály privilégiuma.

Drámai mértékben súlyosbodott az éhezés 2020-ban – vélhetően részben a koronavírus járvány következményeként – adta hírül az Egyesült Nemzetek Szervezete Az ENSZ szerint Afrikában a legrosszabb a helyzet. Kritikus fordulóponthoz érkezett a világ, hogy megvalósuljanak a 2030-as globális fenntarthatósági célkitűzések.

Egyelőre képtelenek megfékezni a kelet-afrikai rekord sáskajárást, mely 13 millió embert fenyeget éhínséggel. Az egyiptomi vándorsáskák (más néven simán sivatagi sáskák) a legpusztítóbb élőlények között vannak, mivel egy egy négyzetkilométer nagyságú raj annyi takarmányt tud felzabálni, amennyi elég 35 ezer embernek egy egész évre.

Az élelmiszer-hulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el február 20-i ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni. Az élelmiszer-pazarlás elleni nemzeti stratégia szerint a politika, a gazdaság, a tudomány és a civil társadalom összefogásával lehet csökkenteni a hulladék mennyiségét.

Az UNICEF-nek 3,9 milliárd dollárra (1082,25 milliárd forintra) van szüksége ahhoz, hogy segíteni tudjon a konfliktusok és természeti katasztrófák 41 millió gyermekáldozatának az idén. 2018-ban 26(!) embernél volt a világ összes pénzének fele.

A Pakisztánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, illetve Afganisztánban született csecsemőknek vannak világszerte a legrosszabb esélyeik a túlélésre – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) jelentéséből. Magyarország 16. helyen szerepel a listán.

Az élelmezési helyzet a konfliktus sújtotta országokban egyre romlik, így a humanitárius segélyezés folytatása, amely révén élelemhez és megélhetési támogatáshoz jutnak az ott élők, kulcsfontosságú – jelentették az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) képviselői az ENSZ Biztonsági Tanácsának.