A világ minden pontján a legmagasabb Himalájától a legmélyebb Mariana-árokig már kimutatták a mikroműanyag szemcséket. Az élelmiszerek és az ivóvíz után most már az emberi vérből is kimutatták. Az amszterdami Vrije Egyetem kutatói a vizsgált emberek majdnem 80 %-ánál kimutatták a szennyezést.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy a részecskék terjednek a szervezeten belül és a szervekben is megtapadhatnak. Egészségre gyakorolt hatásukat egyelőre nem ismerjük – áll a Guardian cikkében. A kutatók aggasztónak tartják a jelenséget, mivel a mikroműanyagok laboratóriumi körülmények között károsítják az emberi sejteket. A légszennyezés mikroszemcséiről már tudjuk, hogy behatolnak a szervezetbe, és évente több millióan halnak meg miatta idő előtt.
A tudósok 22 egészséges felnőtt donor vérmintáját elemezték, közülük 17-nél találtak műanyagszemcséket. A minták fele tartalmazott PET műanyagot, amely italos palackok alapanyaga, egyharmadukban ételek és más áruk csomagolásához használt polisztirént találtak. Negyedük a műanyag táskák anyagát, a polietilént tartalmazta.
„Tanulmányunk az első bizonyítéka, hogy vérünkben polimerszemcsék vannak, ez áttörést jelent. A kutatást ki kell terjesztenünk, növelnünk kell a minták és a kutatott polimerek számát. A további vizsgálatok már elkezdődtek” – mondta Dick Vethaak, az amszterdami Vrije Egyetem ökotoxikológusa.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a csecsemők széklete tízszer több mikroműanyagot tartalmaz a felnőttekéhez képest, és a cumisüvegből táplált babák naponta műanyagcsemcsék millióit nyelik le. Az új tanulmányt az Environment International című tudományos lap friss száma közölte. A tudósok acéltűket és üveg kémcsöveket használtak a műanyagszennyezés elkerülése érdekében.
„A nagy kérdés, hogy mi történik az emberi szervezetben, a műanyagszemcsék bent maradnak-e. Bekerülnek az egyes szervekbe, átjutnak a vér-agy gáton? A koncentrációjuk elég magas ahhoz, hogy betegséget okozzanak? Sürgősen szükség van további kutatások finanszírozására, hogy válaszolni tudjunk” – magyarázta Vethaak.