Befejeződött a Bükki Nemzeti Park 3 tájvédelmi körzetében a dombvidéki és hegyi rétek rekonstrukciója. A Kelet-cserháti, a Lázbérci, és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben a legeltető állattartás visszaszorulása miatt fellépő cserjésedést és beerdősülést megszüntető beavatkozás nyomán visszaállították a kaszálásra, legeltetésre alkalmas gyepes, fajgazdag élőhelyeket.
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet természeti értékekben gazdag gyepterületei (lejtősztyepprétek, félszáraz és száraz irtásrétek, mocsárrétek) számos, ritkán előforduló védett, vagy fokozottan védett növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. Az érintett gyepek az évszázados, hagyományos tájhasználat, az extenzív gyepgazdálkodás (kaszálás, legeltetés) eredményeként jöttek létre. A Keleti-Cserhát délies kitettségű, mészkővel fedett hegyoldalaira jellemző félszáraz és száraz irtásrétek a korábbi szőlő- és gyümölcsművelés (kisebb részben szántóföldi művelés) felhagyása után beinduló szukcessiós folyamatok eredményei. A mezőgazdasági hasznosítás hiánya miatt az említett élőhelyek természetességi állapota romlott. Jelei: a beerdősülés (gyakran akáccal), a fajkészlet negatív változása, a biodiverzitás csökkenése. A projekt közvetlen célja ezért egy komplex élőhelykezelési program végrehajtása volt, melynek elemei: cserjeirtás, szárzúzás, invazív növényfajok elleni védekezés, kézi, nem fenntartó jellegű kaszálás, fűavar-eltávolítás a BNPI saját (közvetetten érintett terület mintegy 519,5 ha). A projekt távlati célja a tervezési területek állapotromlásának megállítása, a becserjésedő,erdősödő területeken a természetvédelmi célú élőhely-helyreállítás.
Lázbérci Tájvédelmi Körzet
A projekt célja az Upponyi hegység északi peremén egy komplex élőhely rekonstrukciós stratégia megvalósítása Bánhorváti, Bosodbóta és Uppony települések határában lévő területeken. A munkálatok során a hagyományos külterjes állattartás felhagyott legelőterületeit rekultiváltuk és a legeltetésre alkalmas állapot elérése után a továbbiakban művelési ágának megfelelőmódon kezeljük. Az élőhelykezelési program klasszikus elemei a cserjeirtás, szárzúzás, invaziv növényfajok elleni védekezés,gépi és kézi kaszálás, majd a legeltetés a teljes mértékben saját vagyonkezelésben lévő területeken. A projekt által közvetlenül érintett terület 81,23 ha. Az élőhelyfejlesztés további, pozitív hozadékaként értékelhető közvetett („másodlagos”) célja, az egykoron a hagyományos tájhasználat révén létrejött változatos élőhelystruktúra kialakítása, az ezekhez kötődő életközösségek, továbbá az életközösségek legjelentősebb botanikai és zoológiai értékei – kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok – fennmaradásának biztosítása, állományuk növelése, a tájképi értékek megőrzése. A projekt során nem egy teljesen új állapot elérése, hanem a meglévő adottságok továbbfejlesztése, a térségben fellelhető élőhelyi elemek (különböző gyeptípusok, erdősztyepp élőhelyek) és az ezekhez köthető, kiemelt természeti értéket képviselő társulások és fajok fennmaradásának és működésének jövőbeni biztosítása volt a cél.
Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet
A rekonstrukcióra kijelölt területek jellemzően fás legelők vagy gyümölcsösök voltak. A szórtan fákat is tartalmazó, becserjésedett, de pionir erdőként még nem értékelhető területek helyreállításához első lépcsőben az idegenhonos fák és a cserjeborítás eltávolítása szükséges, az előforduló vastagabb átmérőjű, idősebb, honos fákat meg kellett kímélni. Meghagytunk olyan sövényeket, szegélycserjéseket is, melyek védett fajok sokaságának adnak életteret, továbbá egyéb funkciót is betöltenek (erdőszegélyt lezáró cserjés, természetes mezsgyehatárt képező cserjesor). Nagy kiterjedésű területeken az élőhely mozaikosságát, változatosságát a fellelhető idősebb korosztályból álló cserjefoltok meghagyásával vagy optimális méretűvé zsugorításával értük el. A kb. 45 ha terület megtisztítása után a várható erőteljes sarjképződés szárzúzással – akác esetében vegyszerrel kombinál mechanikus módszerrel (sarjleveréssel, nagyon fák esetén injektálással és az elszáradt fák kivágásával) – kordában tartható. A kívánt állapot elérése után annak fenntartása érdekében évről évre rendszeres kaszálást kell végrehajtani, a termőhely hozamának megfelelően évente egy vagy két alkalommal, figyelembe véve a remélhetőleg újra megjelenő, vagy betelepülő, természeti értéket képviselő növényfajok és a hozzájuk kötődő állatfajok (pl. lepkék, madarak) életciklusát.
A héten záruló 2,5 éves projekt az Európai UNIÓ 200 millió forintos támogatásával valósulhatott meg.
