A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek. Tudományos roadshow Simicska Lajossal. Pert nyert az Energiaklub a Paksi Atomerőmű Zrt. ellen
A Paksi Atomerőmű bővítése az évszázad beruházása: legalább háromezer milliárd forintba, de az is lehet, hogy háromszor ennyibe kerül majd. Négy éve döntött egyhangúlag a Parlament a bővítésről, azóta nem írták ki az építésre pályázatot, viszont a még sehogyan sem álló blokkokra 2007 óta már elköltöttek 13,3 milliárdot: pénzügyi tanácsadásra, technológiai szakértésre, makrogazdasági elemzésre, tenderdokumentációra és hasonlókra. Ezek mellett sok pénz ment már el a beruházás népszerűsítésére is. Pár napja az IMG reklámcég nyert 220 milliót a leghamarabb 2025-ben induló bővítés népszerűsítésére a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. nyílt pályázatán, amelyen a Tenders Electronic Daily-n közzétett adatok szerint csak ők indultak. Az IMG-nek jól megy mostanában, az állam bruttó nyolcszázmilliót fizetett nekik a kormányzati sikerek reklámozására (korábbi cikkünket az IMG-ről itt találja).
A Paksi Atomerőmű bővítésére – pontosabban annak előkészítésére – eddig a Teller és az arra épülő Lévei Projekt keretében osztottak pénzeket 2007 óta. Az MVM sokáig titokban tartotta a szerződéseket, az Energiaklub másfél évig tartó pereskedésének köszönhetően viszont tavaly óta már lehet tudni, hogy kik és mennyit nyertek.
A paksi bővítés kommunikációjának achilles-ina, hogy mit gondol erről a magyar társadalom. A TSN Hoffmann Kft. által 4,8 millióért készített közvéleménykutatások azt hozták ki, hogy a magyar társadalom háromnegyede atompárti. Ez fontos érv volt a 2011-es nemzeti energiastratégia elfogadásakor. A Medián az origo.hu felkéréséből született felmérése ennek pont az ellenkezőjét mutatta: a lakosság 63 százaléka nem kér a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításából.
Nagyot szakított a Simicska Lajoshoz köthető Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.is, ami 130 millióért vitte kamionon 2011 október és 2012 június között az interaktív kiállítóteret az országban. Az atomerőmű bővítésének társadalmi elfogadtatásában a kamionos országjárásnak volt a legfontosabb feladata, ugyanis az emberek itt informálódhattak az atomenergiáról. Simicska más érdekeltségei is jól jártak Pakssal: a Simicskához köthető Közgép és konzorcium tagjaként februárban 250 milliót nyert a gépházi csurgalékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciójára.
A mézesbödönből több ismert cégnek csurrant-cseppent eddig. Részletek az origon >>>
Pert nyert az Energiaklub a Paksi Atomerőmű Zrt. ellen
A Szekszárdi Törvényszék tegnapelőtt jogerős ítéletével kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t, hogy 15 napon belül adja át az atomerőmű tervezett bővítésével összefüggő Teller-projekt tanulmányainak egy részét az Energiaklub számára. A törvényszék – részben megváltoztatva a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét – azt is kimondta: a tanulmányok bizonyos részei nem nyilvánosak.
A 2008-as dokumentumok nyilvánosságra hozatalát 2011-ben közérdekű adatigénylés keretében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ kérte a bíróságtól; a Szekszárdi Járásbíróság megismételt eljárásban, 2013. márciusban hozott határozata szerint hatból öt tanulmányt kell nyilvánosságra hoznia az atomerőműnek. A kivétel az ETV-Erőterv Zrt. hálózati csatlakozásról készült koncepcióterve volt. A törvényszék a dokumentumok jelentékeny részének kiadására irányuló keresetet azért utasította el, mert azok know-how-nak, – tudományos és technológia módszernek, tapasztalatok összességének – minősülnek az Iparjogi Szakértői Testület szakvéleménye szerint. Ekként értékelte a szakvélemény többek közt a finanszírozási kockázatokról és a hitelpiac helyzetéről, atomerőmű projektek összehasonlításáról szóló tanulmány egyes részeit, amelyek korlátozottan hozzáférhető adatokon alapuló összeállítások. Titkos adatokat is tartalmaz továbbá a kiégett üzemanyagok tárolásának tapasztalatairól szóló dokumentum a törvényszék szerint.
Mándi Zoltán tanácsvezető bíró indoklásában rámutatott: a Paksi Atomerőmű Zrt. nincs nevesítve a tartós állami tulajdonú cégek között, de az atomenergiáról szóló 1993-as törvényben meghatározott, egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, így a kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek. A bíró hivatkozott az Európai Parlament és Tanács 2003-as irányelvére, amely a környezeti információkról való hozzáférésről szól. Ez alapján az Európai Unió tagállamai nem rendelhetik el az információkérés megtagadását üzemi titok alapján, ha az adatok környezeti kibocsátással kapcsolatosak.
A paksi atomerőmű a környezeti információk kiadására kötelezett személynek minősül – mondta, hozzátéve, hogy elsődlegesen a környezeti szempontú adatok kiadása indokolt. A tanácsvezető bíró arra is kitért: az MVM Zrt.-nek nyilvánvaló hátrányt jelentett volna a finanszírozási alternatívák, lehetséges partnerek nyilvánosságra hozása a bővítéssel kapcsolatos későbbi tárgyalásokon. Szintén aránytalan érdeksérelemmel járt volna az atomerőműnek az is, ha nyilvánosságra hozta volna a "negatív előjelű kommunikációs intézkedésekkel szembeni" stratégiáját – tette hozzá. (MTI)
