A rovat kizárólagos támogatója

A világ legtöbb országában évente (tíz)milliókra rúg a repülés közben magas épületeknek csapódó és elhulló madarak száma. A kutatók különféle módokon próbálják védeni az állatokat az ütközésektől.Amerikai biológusok újabban „akusztikus világítótornyokkal” kísérleteznek az észak-amerikai madárvonulás egyik fő útvonalán, a Virginia állambeli Delmarva-félszigeten, ahol korábban két 100 méter magas rádióantenna-tornyot állítottak fel. A kutatók a tornyok lábainál olyan, messzire sugárzó hangszórókat helyeztek el, melyek 4–6 és 6–8 kilohertzes frekvencián igyekeztek elijeszteni a madarakat. Igaz, a merészebb egyedek nem tágítottak, de a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint összességében a madarak környékbéli aktivitása 12–16 százalékkal csökkent.

A hvg.hu/360 szerint hasonló veszélyforrást jelentenek a madarak számára a szélerőművek, de tavaly ezen a téren is sikeres kísérletet jelentettek tudósok.

Becslések szerint évente megközelítőleg 300 ezer madár pusztul el az Amerikai Egyesül Államokban szélerőművekkel ütközve (összehasonlításként évi több, mint 1 milliárd pusztul el ablakokkal, üvegfelületekkel ütközve, és milliós nagyságrendű az elektromosvezetékek miatt elpusztulóké, valamint százmilliós a különféle járművekkel ütközés során elpusztult egyedek száma is). A szélerőműveket ideiglenesen le lehet kapcsolni, például ha vitorlázva repülő madarak vándorlása zajlik, viszont a leállás kiesést jelent az energiatermelésben, és még így sem tudnak minden madárbalesetet megakadályozni.

Felmerül a kérdés: mit lehet akkor ez esetben tenni? Egy norvég kutatócsoport olyan ismert módszert tesztelt, amelynek az eddigiek folyamán nem vizsgálták meg a valós körülmények közti hatását.  A madarak többségének eltér a látómezője az emberétől. Szemük a fejük két oldalán van (kivéve a baglyokét), és csak kis területen fedi egymást a két szem látómezője. Az élelemszerzésben és számos egyéb élettevékenységben hasznos számukra, viszont így sajnos nehezebben veszik észre az útjukban pont előttük lévő akadályokat.

Korábban elvégzett laborkísérletek igazolják, hogy a szélerőművek lapátjainak észlelhetőségének növelése segített a madarak számára hamarabb észrevenni, ezáltal könnyebben is kitudták kerülni. Többféle minta megvizsgálása során az az elmélet lett sikeresebb, amiben a rotorok közül egy lapátot feketére festenek, így kevésbé mosódnak egymásba a lapátok forgás közben, így a madarak időben észreveszik, és kitudják ezeket kerülni. A norvég kutatók valós körülmények között tesztelték ezt a módszert a madarakban gazdag Smøla-szigetvilág 18 négyzetkilométeren felépített, 68 darabból álló szélerőműparkjában. A kutatók 2013-ban négy szélkerék egy-egy lapátját festették feketére, és összehasonlították azon szélerőművekkel, melyeknek mindegyik lapátja fehér maradt. Az Ecology and Evolution című lapban közölt beszámoló szerint a norvégiai Smøla szigeti kísérletben ez után 70 százalékkal csökkent a madarak, főként a rétisasok ütközéseinek száma.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás