Vadkamerákkal, fotócsapdákkal derítik fel a rejtett életmódú, ritka állatok, például hiúzok, borzok, hópárducok és tigrisek életét a kutatók. A jó képekhez sok türelem kell, a Balatonnál a legtöbbször a vidra fenekét sikerült lekapni.
Magyarországi kutatók is szívesen használják az álcázott kamerákat. Három évvel korábban a Kis-Balatonnál jártam. Vezetőm a vízpart közelében mutatott egy vidrakotorékot, amelynek közelében rendszeresen kiteszi a vadkameráját. Bár a fényképezőgépet úgy szokta telepíteni, hogy az elvileg szemből fotózza le az állatot, az esetek nagy részében a vidra fenekét sikerül megörökíteni. Eddig egyetlen olyan képet sikerült készíteni, ahol elölről látszik a főhős.
Lekapták a börzsönyi hiúzt
A hiúz évszázadokig jelen volt Magyarországon, de a 20. századra kipusztult az ember miatt. Az 1980-as évek közepén viszont ismét megjelentek a megerősödött csehszlovákiai állományból bevándorló egyedek az Északi-középhegységben. 1987 januárja és 1995 tele között minden évben megtalálták e ritka macskaféle nyomait a Börzsönyben is. „Ezt követően újabb hosszú időszak telt el bizonyított hiúz életjel nélkül, annak ellenére, hogy 2001-től LIFE kutatási program is működött a Börzsönyben. Aztán megtörtént a csoda: 2005. november 29-én ismét megjelent egy hiúz!”
Hópárducok és tigrisek
Miért fontosak a vadkamerák? Igen nehéz például megszámlálni az olyan magányos és rejtett életmódú macskafélék, mint a tigris és a hópárduc populációit – írják Rodney M. Jackson és munkatársai letölthető kézikönyvükben (Jackson és Darla Hillard volt az első, aki ilyen felvételeket készített a nepáli hópárducokról, a képek a National Geographic magazinban jelentek meg 1986-ban).