Legalább 2001 óta tudjuk, hogy a fipronil használatakor az állati termékekben kritikus mennyiségű szermaradék halmozódik fel. Mindez a magas zsírtartalmú szervekben (zsírszövet, vese, máj) és azokban az állati termékekben (pl. tojás, tej), amelyek lipidtartalma magas. Miért csodálkoznánk hát 2017-ben azon, hogy holland, olasz, lengyel, német, máltai, román, majd magyar tojásban ismételten találtak ebből a hatóanyagból?
Miért vagyunk képtelenek tanulni a környezetanalitika korai figyelmeztetéseiből? Miért nem vesszük ezeket komolyan? Felszínes elképedéseink miért legfeljebb egy hétre szólnak, és semmi sem változik azután. Gyorsul a világ, ami azt jelenti csak, hogy gyorsan felejtünk? Azt hisszük, a dolgok maguktól megoldódnak, csak egyszer történt meg, hát fátylat rá. Nem így látom; szerintem sokkal többről van szó. A mezőgazdaság kemizálásának egyik konfliktusát megformáló emlékműnél állunk, ahol ha nyerünk az egyik oldalon valamit, azt a másikon elveszítjük. Miért olyan csöndesek a megtépett egészségügyiek, miközben tudják, hogy a környezetszennyezés felelős betegségeink 70-80%-ért? Hogyan lehet, hogy a növényvédelemben 2013-ban megbukott hatóanyagot ma is házi kedvenceink (kutyák és macskák) hátára kenjük, vagyis folyamatosan mérgezzük őket. Sőt, a tejen keresztül a kicsinyeiket is.
2017. augusztusának első hetében így szólt az MTI híre: „…a holland telepek mellett Németországban négy, Belgiumban egy tojásüzemben használtak valamilyen okból olyan fertőtlenítőszert, amit a mérgező rovarirtóval kevertek. A holland szupermarketekből milliószámra távolítják el a szennyezett tojásokat, de Észak-Rajna-Vesztfáliában is 900 ezer tojást vettek le a boltok polcairól a német hatóságok”. A RASFF adatbázisában már július 20-án megjelent az a belga mérés, ami a sorozatméréseket, majd a hírlavinát elindította. Mi lehet a szennyezés eredete, hiszen gyakorlatilag valószínűtlen eseménynek tartották? Nem könnyen kezelhető ez a kérdés, mert minden EU tagország saját maga is termel, és be is hoz a piacára tojást. Magyarországon ~35% az import tojás aránya. Hozzánk holland és német eredetű szállítmányokkal érkezett fipronil-maradék, illetve – mint később kiderült – a mezőhéki termelők (Vitaleggs Kft.) is piacra küldtek ilyen terméket.
Kép: Fipronil-szermaradékos tojások megsemmisítése Hollandiában (Fotó: local.de)
Darvas Béla ökotoxikológus professzor teljes cikke >>>
