Nagyon izgalmas, sőt, fontos elemzés jelent meg a napokban az atomenergiáról szóló hazai közbeszédről. Már régóta úgy gondoljuk, hogy az atomerőmű bővítésének kérdése jelentőségéhez képest súlytalanul jelenik meg a média terében. A közpénz(f)osztás erőműve – Kérdések és válaszok a paksi atomerőmű-bővítésről.
Már régóta úgy gondoljuk, hogy az atomerőmű bővítésének kérdése jelentőségéhez képest súlytalanul jelenik meg a média terében. A másik megfigyelésünk az volt, hogy a bővítés ellenzőinek kérdéseire a megfelelő helyekről nem érkezik válasz. A Sarlós Gábor által készített, "Biztonság narratíva a magyarországi atomenergia diskurzusban" című elemzés mindkét megérzésünket alátámasztja.
Az energetikai államtitkárral, illetve a velem készített interjúk vizsgálata alapján a szerző arra a következtetésre jutott, hogy "A két érvelést egybevetve az a kép rajzolódik ki, hogy Perger András érvelése a konkrét, tényszerű, gyakran számszerűsíthető keretezésbe illeszkedik, míg Kovács Pál az általánosabb, az elveket és az értékeket hangsúlyozó tágabb keretezést választja." Értsd: konkrét kérdésekre legfeljebb némi mellébeszélés formájában kaphatunk választ.
A közbeszéd minőségéről pedig azt állapította meg az elemzés (4 médium 115 cikke alapján), hogy az atomenergia kérdése gyakorlatilag alig látható, és hogy a diskurzus igencsak korlátos:
"Magyarországon az atomenergia témája nincs markánsan jelen sem a közbeszédben, sem a szakmai körök nyílt diskurzusában. A magyarországi diskurzusok nem követik azokat az irányokat, amelyek az atomenergia felhasználásáról a világ számos országában zajlanak. […] Hiányzik a biztonság témának tágabb összefüggésekben zajló elemzése, amely, tekintettel az atomenergia témájában összetettségére, magában foglalná az atomenergia használatának és a paksi atomerőmű bővítésnek pénzügyi, politikai, energiapolitikai biztonsági és kockázati vonatkozásait."
Azaz, a hazai – vizsgált – médiában nem folyik valódi vita az atomenergiáról, alapvetően fontos összefüggésekben nem tárgyalja a média a bővítés kérdését. Ez megerősíti a Fukusima kapcsán két évvel ezelőtt készíttetett médiaelemzésünk megállapításait, mely szerint a hazai média nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy egy ilyen súlyú kérdésben folyó vitának felületet biztosítson, abban részt vegyen. – írta Perger András.
A közpénz(f)osztás erőműve – Kérdések és válaszok a paksi atomerőmű-bővítésről.
Miért sürgős a kormánynak a paksi bővítés? Miből finanszíroznák? Megtérül-e valaha is? Van-e felhatalmazása a kormánynak a tender-kiírásra? Mit gondolnak a magyarok a paksi bővítésről? Ki fogja megépíteni? És finanszírozni? 22 kérdés, 22 válasz. Minden, amit tudni szeretnél a paksi bővítésről, de a kormány nem hajlandó választ adni rá.
A paksi bővítés kérdéseiről szóló kiadvány letölthető innen. vagy ítt: Atomot nekünk (pdf 712 KB)
Paks vobiscum? avagy Párbeszéd a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről
Egy ország energiastratégiája a 21. században nem szakmai kérdés: mai határozataink nemzedékek sorsáról döntenek. A döntés felelősségét nem engedhetjük át a politikusoknak. Kötelességünk, hogy tájékozódjunk, jogunk, hogy beleszóljunk az atomerőmű bővítéséről szóló vitába, amely egy 13 számjegyű költségvetéssel induló óriásberuházás sorsáról, beláthatatlan kockázatok megítéléséről szól. De szükség is van a részvételünkre, mert a megalapozott döntéshez történelmi, etikai, nemzetbiztonsági, társadalomelméleti, közgazdasági, környezetegészségügyi és jogi szempontok figyelembe vételére legalább akkora szükség van, mint műszaki, atomfizikai vagy energiapolitikai ismeretekre. Az ELTE TáTK humánökológia szak szervezésében, a Párbeszéd Házában (Budapest VIII. Horánszky utca 20.) 2013. december 13.-án konferenciát szerveznek, melyre várják az érdeklődőket. Részletek itt >>>
