Az Egyesült Államok energiaminisztériuma 83, kiválasztott nukleáris kutatási projekthez és infrastruktúra fejlesztéshez ad pénzt. A várt tudományos áttörésektől azt reméli, hogy az ország energiabiztonsága erősödik, üvegházhatású gáz kibocsátása pedig csökken. Mik ezek?
Az amerikai energiaminisztérium 67 millió dollárt ad az ország egyetemein, állami laboratóriumaiban és iparában folyó élvonalbeli nukleáris kutatásokhoz annak érdekében, hogy mielőbb tudományos áttörést érjenek el a területükön. A cél az Ernest Moniz energiaminiszter bejelentése szerint, hogy a támogatott 83 projekt eredményei révén javuljon az USA energiabiztonsága, és kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a légkörébe. A pénz a következő atomipari szakembergárda kinevelését is szolgálja.
Az összegből több mint 30 millió dollár jut a 24 tagállam 44 egyetemén folyó atomenergia-kutatási és fejlesztési programokra, amelyek résztvevői új technológiákat és megoldásokat keresnek. 19 egyetem 4 millió dollárt kap kutatóreaktorokra és infrastruktúra-fejlesztésekre, a szakirányú oktatás és képzés pedig 25 egyetemen részesül állami pénzben. További 20 millió dolláron osztozik öt olyan integrált kutatási projekt, amelyek kiemelt prioritású feladatok megoldására összpontosítanak, például a használt fűtőelemek tárolására. 11 milliót szánnak 12, más típusú kutatásra és egymilliót az energiaminisztérium laboratóriumainak. Mindez természetesen csak a legújabb intézkedése és a töredéke az amerikai nukleáris ipar által élvezett állami segítségnek. Egy 2005-ös törvény alapján például a kormány egy új reaktorblokk építési költségének akár a 80 százalékára is ad hitelgaranciát, ha az megfelel a nulla kibocsátású létesítmény feltételeinek.
Igaz, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomerőmű-építője és atomenergia előállítója, bizonyos értelemben lemaradásban van. 1977 és 2007 között nem indult az országban új atomreaktor építés a gázüzemű erőművek népszerűsége és a Three Mile Islanden 1979-ben történt nukleáris baleset emléke miatt. A korszerűsítések, a biztonság javítása és az új üzemanyagok kifejlesztése azonban ezekben az években sem állt le, így új kapacitások nélkül is nőtt az ország nukleáris áramtermelése. A kormány az 1990-es évtized vége felé döntött a nukleáris kapacitások megnöveléséről, de az olcsó palagáz megjelenése újból kérdésessé tette, hogy gazdaságos-e az atomenergiára összpontosítani, derül ki a World Nuclear Association összefoglalójából. Ez a probléma most is fennáll. A szövetség adatai szerint 2007 közepe óta 24 egység építésére adtak be engedélykérelmet, öt éppen épül, de 2020-ig várhatóan csak négyet vagy hatot helyeznek üzembe a gázüzemű erőművek népszerűsége diktálta verseny miatt.
Jelenleg az USA-ban működik a világ nukleáris energia termelő kapacitásainak a 30 százaléka, ami tavaly a helyi áramtermelés 19 százalékát képviselte. Az országban mintegy száz atomreaktorának karbantartása és javítása 30 üzemeltetőnek évente együtt 7,5 milliárd dollárjába kerül.
Szökőár-álló vízi atomerőművek
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szökőárnak ellenálló atomerőművet tervezett a könnyűvizes reaktorok és a tengeri olajtermeléshez használt platformok keresztezésével. A MIT honlapján olvashatók szerint a „legrosszabb forgatókönyv” esetén az erőművet körülvevő tengervíz azonnal lehűtené a reaktorblokkot, így nem olvadhatnának meg a fűtőelemei, és nem kerülhetne a létesítményből a szabadba semmilyen sugárzó anyag. Az erőművek hajógyári kikötőben kellene felépíteni, majd beszállítani a partoktól 8-11 kilométerre lévő működési helyére. Árama vezetéken jutna a partra- olvasható a vg.hu összeállításában.
Kapcsolódó anyagok:
Újabb milliárd az atomlobbinak
Súlyosan ráfizetünk Orbán atomjára
Aszódi Attila és a 40 atommunkás
Mi lesz a nukleáris erőművek atomhulladékával?
