Zárójelbe teheti az állami földeladásokat és bérbeadásokat az Alkotmánybíróság. A Fővárosi Törvényszék azt kéri a taláros testülettől, hogy állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet egyes rendelkezéseinek az alkotmányellenességét, illetve azt, hogy ezek nemzetközi szerződésbe is ütköznek.

„Ezek a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenesek azért, mert a jogállamiság és a jogbiztonság elvét sértik. Továbbá a 2012-es pályázati felhívásban, illetve a 2013-ban lebonyolított földhaszonbérleti pályázatok során nem biztosítottak a pályázóknak egy objektív, átlátható, előzetesen mindenki által megismerhető, utólag pedig ellenőrizhető pályázati követelményrendszert, illetve a pályázatban részt vevő, sérelmet szenvedő felek számára pedig nem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget” – mondta Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Hír TV-nek.

A törvényszék szerint a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni. A földalap ellen polgári pert indító Kishantosi Nonprofit Kft.-t 2013 óta félmilliárd forintnyi kárt szenvedett el amiatt, hogy elvesztette az államtól bérelt, 452 hektáros területet. A cég ügyvezetője mégsem saját magát sajnálja.  „A magyar államot a földbérleti pályázatok és a földeladások során súlyos kár érte” – vélte Ács Sándorné, és emlékeztetett arra, hogy 22 éve vegyszermentes területekről mondott le az állam. Szerinte meg sem kellett volna hirdetni ezeket a területeket.

„Különösen törvényellenesnek tartotta a bíróság azt, hogy titoktartási kötelezettséget kellett aláírnia minden pályázónak, tehát az egész folyamat titkos volt, holott az állami vagyon és az állami költségvetési pénzek fölött csak a nyilvánosság az, ami elfogadható” – mondta az ügyvezető.

A nyilvánosságot továbbra sem szereti a kormány – állította az LMP képviselője. „Miközben a kormányzat arról beszél, hogy teljes mértékben leállítja a termőföld-privatizációnak a folyamatát, közben egy ötpárti egyeztetésen épp a mai napra kaptunk meghívást azért, hogy az ajánlattétel útján értékesíthető földterületeknek a nagyságát három hektárról öt hektárra növeljék. Ez azért döbbenetes, mert 2013-ban emelték utoljára, a Fidesz-kormány akkor egy hektárról három hektárra növelte azokat a területeket, amelyekre nem kell sem licitálni, sem nyilvános ajánlatot tenni” – hangsúlyozta Sallai R. Benedek.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni az állami földbérleteket és a földprivatizációt lebonyolító Nemzeti Földalap működését szabályozó jogszabályokról- közölte a HÍRTV

Ángyán József nyilatkozata:

Kemény és számomra örömteli az a döntés, amit a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa hozott. A döntésben és annak indoklásában foglaltakkal – már régóta hangoztatott véleményem szerint – messzemenően egyetértek. Mindazonáltal minden tiszteletem azé a bírói tanácsé és különösen személy szerint azé a tisztességes bírónőé, aki vette a bátorságot, és szakmai megítélésére valamint lelkiismeretére alapozva meghozta ezt a mai Magyarországon sajnálatosan rendkívüli bátorságra valló döntést. Mondom ezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság összetételének ismeretében legalábbis kétségeim vannak afelől, hogy az AB is ilyen bátran fogja megítélni a földügyekkel kapcsolatos jogi szabályozást, és annak kifogásolt elemeit visszamenőlegesen megsemmisíti, amint azt a Fővárosi Törvényszék keresetében kéri.  

Kemény maga a döntés, de talán még keményebb annak indoklása. Fontos, hogy – amint azt a Fővárosi Törvényszék hivatalos sajtóközleménye is tükrözi – a földügyi jogi szabályozással kapcsolatban nem csupán általánosságban fogalmaz meg alkotmányos aggályokat, hanem konkrétan megjelöli azokat – a nem kis számú – alaptörvényi helyeket, amelyek alapján a törvényt és a kormányrendeletet egyaránt  alkotmányellenesnek ítéli. Ezeket a közlemény végén, az alábbiak szerint külön fel is sorolja, ráadásként az ENSZ Korrupció elleni Egyezményét is megemlíti, mint olyat, amelynek rendelkezéseibe is ütközik a magyar szabályozás 

("A Fővárosi Törvényszék által kifogásolt jogszabályi rendelkezések: a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15.§-a, 26.§-a, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 6-28.§-ai A Fővárosi Törvényszék megítélése szerint a fenti rendelkezések az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdését, C) cikkének (3) bekezdését, M) cikkének (1) és (2) bekezdését, Q) cikkének (2) bekezdését P) cikkének (1) és (2) bekezdését, R) cikkének (2) bekezdését, XXVI. cikkét, XXVIII. cikkének (1) bekezdését, 39. cikkének (2) bekezdését sértik, valamint a 2005. évi CXXXIV. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Meridában, 2003. december 10. napján kelt Korrupció elleni Egyezményének a rendelkezéseibe ütköznek.")

Ha az AB helyt adna a Fővárosi Törvényszék megkeresésének, és visszamenőlegesen megsemmisítené a kifogásolt törvényi helyeket valamint kormányhatározati rendelkezéseket, annak messzemenő következményei lennének mind az állami földbérleti pályázatok mind a földeladások eredményeire, azokat érvénytelenné kellene nyilvánítani. Ezt a – vélhetően politikai földinduláshoz vezető – döntést a jelenlegi kormányzati erők és a mögöttük álló spekuláns gazdasági érdekkörök valószínűleg nem engedhetik meg maguknak, ezért kíváncsian várom magam is az AB ezzel kapcsolatos döntését, ami sokat el fog árulni függetlenségéről. Ez azonban azt a fontos tényt már nem változtatja meg, végérvényessé teszi, hogy egy nem is akármilyen bírói tanács alkotmányellenesnek, az Alaptörvény számos cikkébe és egyúttal egy fontos nemzetközi egyezmény rendelkezéseibe ütközőnek minősítette a magyar földügyi szabályozást, kérve annak visszamenőleges megsemmisítését. Ez – bár magam évekkel ezelőtt másokkal együtt az elsők között hívtam fel erre a figyelmet, és ennek igazolására számos földügyi jelentést is készítettem – önmagában is fontos fejlemény, és határkő lehet a stratégiai jelentőségű, közös nemzeti földvagyonunk feletti rendelkezésünk visszaszerzésében, a föld- és birtokpolitika alakításában, egyúttal segítheti a visszatérést az eredeti – a spekulánsok kiszolgálása helyett a helyi gazdaságot, a gazdálkodó, helyben élő családokat és fiatalokat segítő – valóban "nép-párti" agrár és vidékpolitikához.  

Végezetül fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy minderre nem kerülhetett volna sor, ha egy igaz úton járó, bátor, nagyszerű közösség, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetői, kollektívája és az őket segítők nem vették volna a bátorságot, hogy a földügyek kapcsán bepereljék a Államot és annak földalapkezelő szervezetét. Köszönet ezért mindenek előtt Ács Sándornénak és – az október 6-án tragikus hirtelenséggel elhunyt, nagyszerű, igaz ember és barát – Bolye Ferencnek, aki hitéért életével fizetett, és akinek korai, hirtelen halálában az ellenük folytatott több éves, ocsmány, kormányzati hadjáratnak bizonyára nem kis szerepe volt. Wass Albert biztatása jut eszembe: „…Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van. …” (Wass Albert: A magyar nemzet hét parancsolata) 
 

Nem adjuk a földünket! Im memoriam Bolye Ferenc

Mélységes megrendüléssel tudatom mindenkivel, hogy Kishantos hőse, Bolye Ferenc kollégám október 6-án délután elhagyott minket. Halála felfoghatatlan veszteség mindannyiunknak. Isten jutalmazza meg őt mindazért a csodáért, amit létrehozott, a bátorságért, a kitartásért, a barátságért, a tisztességért, a példamutatásért és mindenért – közölte a hírt Ács Sándorné Éva.