Energiaszegények, energiapazarlók és a legalapvetőbb dolgokkal sincsenek tisztában a magyar háztulajdonosok. Pazarló a „kádárkocka” Többek közt ez is kiderül abból a felmérésből, mely 500 családi ház tulajdonosának válasza alapján készült. Megfontolandó tanácsok lakásfelújítóknak.
A tél közeledtével mindig előkerül az épületek hőszigetelésének kérdése. Az előrelépést lakossági energiahatékonysági pályázatok segíthetik, melyek kapcsán érdemes a különféle kihívásokat és lehetőségeket számba venni. Ha pedig szigetelünk, válasszunk olyan megoldást, ami az elvárt szigetelési minőség mellett tűzbiztonságban is a maximumot nyújtja, illetve egyéb problémák – pl. zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is alkalmas.
A hazánkban elfogyasztott energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. Így az épületek azok, amik a legnagyobb energiatakarékossági lehetőségeket is magukban rejtik.
A tél közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy az életminőség javítás, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: a magas fűtésszámlák, a zajterhelés, a gombásodás vagy a penészesedés csökkentése. Egy megfelelően megválasztott hőszigeteléssel és szakemberek segítségével ugyanis ezek a problémák is „egy füst alatt” megszűntethetőek. Egy korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezet segítségével az épület energiafelhasználása jelentősen csökkenthető. Az épületállomány minden ország egyik legnagyobb kincse, ami csak folyamatos karbantartással őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem szabad elhanyagolni az energiatakarékos korszerűsítést sem, mivel egy energiapazarló épület nem csak hogy nem környezetbarát, de lassan el is értéktelenedik.
A témának külön aktualitást ad, hogy a magyar kormány az energiatakarékosság fokozását és az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését szolgáló, három lakossági energiahatékonysági pályázatot írt ki a közelmúltban. Az Otthon Melege Program keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. (Illetve csak lehetett, mert ezek honlapjai a nyitáskor lefagytak, majd pár hét csúszással újra megnyíltak, nagyrészük azonnal megtelt, hiszen jelképesen alacsonyak a keretösszegek- például a paksi 3000 milliárdos hitelhez képest.) Az elavult kazánok, tüzelőberendezések, a háztartási nagygépek és a homlokzati nyílászárók cseréjét célzó programokkal összesen 25 ezer háztartást szeretnének elérni.
Az eddigi tapasztalatok alapján egy ilyen pályázatban legtöbben a külső fal utólagos szigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét választják. Ha az energia-megtakarítási lehetőségek beruházási költségét és várható energia-megtakarítását összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy míg a két különféle megoldás beruházási költsége (1-2 millió forint) és az átlagos beruházási költség (1,5 millió forint) egyforma, addig a pótlólagos külső fal szigetelés energiamegtakarítási lehetősége (10-15% vs. 15-20%) és energiamegtakarítási átlaga (12,5% vs. 17,5%) lényegesen magasabb mint a nyílászáró cserének! (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy hagyományos helyett kondenzációs kazánra történő csere mindkét előző megoldásnál nagyobb megtakarítás adhat.) (Adatok forrása: Jeckel János: Energiamegtakarítási lehetőségek kondenzációs kazánokkal In.: Gépész Magazin, 2009. november)
A családi házak utólagos hőszigetelése során azonban nem csak a homlokzat, a belső és külső falak burkolására kell gondolni, hanem a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelésére is. A fűtési rendszer vezetékei mentén a hőveszteség csökkentése szintén megtakarítást eredményez hosszú távon, ezért érdemes odafigyelni a csövek, kazánok hőszigetelésére is (A kazán elégtelen szigetelése főleg régebbi készülékek esetében a betáplált energia hasznosításakor akár 10 százalékos veszteséget is eredményezhet.)
Lezárult a Nálamszigetelnek Program
A képre kattintva galéria nyílik.
Mivel jelenleg pályázati források is rendelkezésre állnak ezúttal érdemes lehet nem csak a költségminimalizálásra koncentrálni, és olyan megoldást választani, ami tűzbiztonsági szempontból (pl. kazán hőszigetelés: kazánban égéstér, égéstérben tűz!) is megfelelő, illetve képes a már említett egyéb problémák – zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is.
A kőzetgyapot alapú hőszigetelés segítségével mindezek a célok együtt is megvalósíthatóak. A kőzetgyapot hőszigetelés gátolva az épületből a meleg kiáramlását hozzájárul a kellemes belső klíma megteremtéséhez és fenntartásához. Az anyag időtálló, így kiválóan alkalmas a meglévő épület állagmegóvására is a fűtési költségek és az energiapazarlás csökkentése mellett. A kőzetgyapot ezeken túlmenően hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (olvadáspontja magasan 1000 C felett van, így épülettűz esetén képes megvédeni az épület szerkezetét és gátolni a tűzterjedését is).
A kőzetgyapot szálas szigetelő, természetes alapanyagból készült, ezért páraáteresztő is. Ennek köszönhetően a gombásodás és a penészesedés is elkerülhető alkalmazásával. Az anyag alak- és mérettartó is, így a hőmérsékletkülönbséget is el tudja viselni alakváltozás nélkül. A kőzetgyapot alapú termékek elősegítik a környezetvédelmet, csökkentve az energiafogyasztást, ezzel együtt a szennyező anyagok kibocsátását is- írta Nagy Ákos (VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda)
Leszigetelték és 2014 november 6-án átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation a világon egyedülállóan valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.
A programról, és a kádárkockás energiatakarékosságról részletek itt >>>
Energiaszegények, mégis pazarolják az energiát a magyar háztulajdonosok
Energiaszegények, energiapazarlók és a legalapvetőbb dolgokkal sincsenek tisztában a magyar háztulajdonosok többsége. Derül ki a Paneldoctor Kft. által 500 fő családi ház tulajdonos válasza alapján készült, most publikált felméréséből. (Az energiaszegény fogaloma: „…egy háztartást akkor tekintenek energiaszegénynek, ha az nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.“ – Fellegi Dénes, Fülöp Orsolya (2012): Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon (Energiaklub)
Pazarló a „kádárkocka”
Az energiahatékonyság javítása iránt jellemzően a 2000 előtt épült házak tulajdonosai érdeklődnek. Ezeknek az épületeknek a túlnyomó része rossz energiahatékonyságú. „A vidéken élő családok jövedelmük csaknem felét költik lakásfenntartásra a magas rezsiköltségek miatt. Ezt jelentősen lehetne csökkenteni jobb energiagazdálkodást eredményező beruházásokkal”– mondja a tanulmányt készítő Gulyás István építészmérnök, épület-energiahatékonysági szakértő. A válaszadók 41,6 százaléka (208 fő) 1980 előtt, típustervek alapján épült, átlagosan 105 négyzetméter fűtött alapterületű családi ház tulajdonosa.
Ez az úgynevezett 10×10 méteres, „kádárkocka” ház egy kis előtérrel: fűtési költségük magas, átlagosan 600 ezer forint a évente. 1980 és 1990 között, ugyancsak típustervek alapján épült „kádárkocka” típusú házban él a válaszadók 23,8 százaléka (119 fő).
E házak rendszerint valamilyen toldalékkal, szobával, kamrával, kazánházzal lettek kibővítve, fűtött alapterületük átlagosan 133 négyzetméter. E házak energiahatékonysága valamivel kedvezőbb, átlagosan 550 ezer forint éves energiaköltséggel.
A megkérdezettek 19,8 százalékának (99 fő) 1990 és 2000 között épült az otthona. Ezek átlagosan 118 négyzetméteres, jellemzően modernebb, változatos épületek, ahol sok esetben a garázsok is a lakások részeivé váltak, fűtéssel ellátva, tároló funkcióval. Az épületek energiaköltsége átlagosan 525 ezer forint évente. A válaszadók 19,2 százaléka (96 fő) 2000 után épült családi házban él. Itt már nem fűtik a garázst, nőtt a lakás alapterülete, mivel több szobát alakítottak ki. Ezen ingatlanok átlagos fűtött alapterülete 112 négyzetméter, éves energiaköltsége átlagosan 325 ezer forint.
Faablakon kidobott pénz!
A válaszadók 38 százaléka használ műanyag nyílászárót és két százalék fémet. 2000-es évek után a tulajdonosok szinte kizárólag műanyag nyílászárót választottak homlokzati nyílászárónak. Többek között ez is okozza, hogy ezeknek az ingatlanoknak lényegesebben kedvezőbb az energiaköltsége. A válaszadók 60 százalékánál régi fa nyílászárót szereltek be, amelyek hőszigetelési képessége nem megfelelő. Az egyik legjelentősebb megtakarítás éppen ezen a területen érhető el.
Fűtés és melegvíz
A megkérdezettek körében még mindig többségben van a cirkófűtési megoldás (36 százalék) és a gázkonvektoros fűtés (12 százalék), valamint a vegyes tüzelésű kazán (12 százalék). A kandalló vagy cserépkályha aránya 6 százalék, elektromos fűtés 1 százalék, de megjelentek a korszerű megoldások is a kondenzációs kazánok formájában, 13 százalékban.
A válaszadók által leggyakrabban használt, meleg vizet előállító készülék a villanybojler (30 százalék), külön mért áramról. Jelentős arányt képvisel az átfolyós kombi kazán (20 százalék) és a gázbojler (20 százalék); kondenzációs kazánt 17 százalék használ. Emellett kis mértékben is ugyan, de már megjelent a megújuló energia (4%) is a melegvíz előállítása során.
Összevissza energiahatékonysági beruházások
A válaszadók 11 százaléka átfogó energiahatékonysági felújítást valósított meg. Egyforma arányban, 10-10 százalék végezte el a teljes homlokzati hőszigetelést, a külső homlokzati nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést.
A felmérés következtetése, hogy jelentős hiányosságok vannak az energiahatékonysági beruházások területén. „A felújítást végzők sok esetben nem ismerik a folyamatok megfelelő technológiai sorrendjét. Ezért csupán a várható hatékonyságjavulás töredékét tudják elérni” – mondta Gulyás István.
Energetikai közhely például, hogy a homlokzati hőszigetelést akkor érdemes elvégezni, ha egy időben a nyílászárók cseréje is megtörténik. Ennek ellenére az elvégzett munkák között elenyésző számban jelent meg a külső hőszigetelés mellett a homlokzati nyílászárók cseréje. A későbbi átalakítás a jelentős többletköltséggel járhat – magyarázza az energiahatékonysági szakértő.
Árnyékolástechnikai beruházást a válaszadók mindössze 4 százaléka végzett. Az adatokból kitűnik, hogy a nyílászáró csere nem mindig járt együtt az árnyékolástechnikával, ami arra utal, hogy nem tartják fontosnak. Pedig a nyílászárócsere alkalmával megrendelt megfelelő árnyékolási megoldások jelentősen javítják az energiahatékonyságot, és a költséghatékonyabba megoldás is.
Világítástechnikai korszerűsítést a válaszadók 3 százaléka végzett, jellemzően valamilyen más beruházás mellett. Vélhetően a korszerűsítése kedvező ár-érték aránya miatt döntöttek-e fejlesztés mellett, mert már rövidtávon is mérhető megtakarításokat eredményez.
Megdöbbentő, de az autónkkal többet törődünk, mint az otthonunkkal!
Szemléletváltásra van szükség!
Egy átlagos autótulajdonos évente 60–80 ezer forintot fordít járműve fenntartására és karbantartására, miközben ugyanezt elmulasztja legértékesebb vagyontárgya, a saját otthona esetében. „ Ingatlanjainkkal nem úgy foglalkozunk, mint az autóinkkal. Nem vizsgáljuk felül állapotát megfelelő időközönként, a kötelező vizsgálatokat is csak muszájból tesszük meg. Ami éppen elromlik vagy tönkremegy, ahhoz nyúlunk csak egy-egy felújítás során” – vonja le a tanulságot Gulyás István. Pedig már néhány tízezer forintból energiatakarékosan felújítható a világítástechnika, mellyel akár 90 százalékkal csökkenthető a világítás áramfelhasználása. Ennek háromszorosából már megvalósítható a tetőtér kőzetgyapottal való szigetelése, amely akár 30 százalékkal olcsóbbá teheti a fűtést –mutat rá a szakértő.
A felmérést a Paneldoctor Kft. végezte 2012. és 2014. novembere között, 500 fő energiahatékonyság iránt érdeklődő családi ház tulajdonos körében. A nem reprezentatív felmérés online, feleletválasztós kérdőív segítségével történt.
Kapcsolódó anyagok:
