Az ember vége, a természet esélye

Miért problémás a Balaton körbeépítése? Miért vallott kudarcot az akadémia balatoni kutatóintézetének átalakítása? A konzerváló természetvédelem problematikája és az invízív fajok. A hódvisszatelepítés kérdőjelei. Erdeinkben több a szalonnasütő, mint a nagyragadozó, a magyar természetvédelem romokban. „Mérhetetlen megkönnyebbülés, hogy nem kell a magyar tudományos mocsárban úszkálni”- mondja podcastunkban Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus.

Ha van könyv, ami az ökológiai válság közepette gondolkodásra és cselekvésre sarkallhat, az valószínűleg ez. Olvass bele!  Alighanem ez lesz a 2023-as év egyik legfontosabb ismeretterjesztő könyve magyar nyelven. A tétje ugyanis itt nem tudományos, hanem az életünk. De fogalmazhatnék bátrabban is, mint ahogy teszi ezt a szerző Jordán Ferenc, és mondhatnám azt, hogy a tétje a túlélésünk. Ennek a tétnek a teljes tudatában Feri úgy ír, ahogy beszél, vagyis tisztán, szenvedélyesen, radikálisan. Mindezzel pedig célt ér, hiszen képes formálni a gondolkodásunkat. Ez pedig igen ritka.

Az ökológiai vészhelyzet befogadhatatlan, fenyegető komplexitását megszelídíti, okait, jelenét, jellegét és a drasztikus változás lehetséges módjait elénk tárja a fontoskodó tudós szerepét mellőzve. Nem patetikus, nem relativizál, viszont bátor, provokatív, érthető és mindezek által cselekvésre sarkall – írta Lányi András a lektori véleményében, melyet így zárt: „Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ott keletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.”

E könyv, mely hivatalosan ma jelenik meg „Az ember vége, a természet esélye. Helyünk a földi ökoszisztémában címet viseli. Sarkadi Péter szerkesztő mai vendége Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus.

 Az ember vége, a természet esélye

1.a régmúlt – egyenlőség
2. a múlt – teljes kontroll
3. a jelen – globális kiívások
4. a jövő – új alapok

— Amikor egy Ferrarival átmegyünk egy döglött macskán – ennyit érez egy NER ingatlanbefektető a Natura 2000-es területekből.
— Az elmúlt 200 évben idejétmúlt felfogás dominál ma Magyarországon: a természet egyre inkább a horgászok és a vadászok játszótere
— Az emberiség merev és rugalmatlan.
— Ivóvízpazarlás a wc-ben – hétköznapi környezetvédelem.
— Miért problémás a Balaton körbeépítése: a nádas a tó immunrendszere, mérhetetlenül sebezhetővé tesszük a tavat.
— Mit sikerült elérni a másfél éves igazgatóság alatt az MTA tihanyi Limnológiai Kutatóintézetben?
— „ Mérhetetlen megkönnyebbülés, hogy nem kell a magyar tudományos mocsárban úszkálni”
— A konzerváló természetvédelem problematikája és az invízív fajok.
— A hódvisszatelepítés kérdőjelei.
— Erdeinkben több a szalonnasütő, mint a nagyragadozó, a magyar természetvédelem romokban.
— A szemléletformálás, a természetfilmezés megváltozása – Attenborough, Cousteau szemlélete helyett szenzációhajhász művi közegű filmek.

Dr. Jordán Ferenc biológus, hálózatkutató ökológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (BLI) volt igazgatója. A matematikát a biológiával ötvözve leginkább a természetes élőhelyek összefüggőségét, táplálékhálózatokat és állati csoportok kapcsolati rendszereit kutatja. Biológiai hálózatok olyan kritikusan fontos pontjait keresi, például kulcsfontosságú fajokat, amelyek védelmére koncentrálva talán mérsékelhetjük a földi élővilág összeomlását. Fő kutatási területe a tengeri táplálékhálózatok sebezhetősége.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Podcastunk RSS-csatornája itt található.