Júliustól az EU tagállamaiban, így hazánkban is biztosítani kell minden fogyasztó számára a lehetőséget, hogy egyénileg vagy közösségben megújuló energiát termelhessen, tárolhasson, fogyaszthasson és eladhasson. Első lépésként a napokban a Parlament elé kerülő törvényjavaslat leteszi ennek az alapjait. Azonban ha nem módosítják a tervezetet, csírájukban halhatnak el a hazai kezdeményezések.
“Három sürgős üzenetünk van a hazai döntéshozók számára: a megújulóenergia-közösségek ne csak áramtermelésre legyenek jogosultak, hanem hő- vagy biogáztermelésre is; az eddig is a pálya előnyeit élvező nagyvállalatok ne jelenhessenek meg tagként és a helyi energiamegosztásra is legyen arányos közteherviselés. A Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei a sok hazai közösségi energia kezdeményezés érdekeit képviselve ezen dolgozik továbbra is.” – mondta Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetsége közösségi energia programvezetője.
A kormány támogatja az egyéni, ún. háztartási méretű kiserőművek létrehozását, ami a gyakorlatban a családi házak, intézmények és KKV-k épületeire telepített napelemes rendszereket jelenti. Ez azonban sokak számára, a társasházakban, bérlakásban, rossz tájolású házban, műemléki környezetben vagy az energiaszegénységben élők számára nem elérhető, sőt a nagy áramszolgáltatók sem biztosítanak megújuló energiaforrásból a kisfogyasztók számára megfizethető áron elektromos energiát.
Nagy lehetőséget kínál az Európai Unió 2019-ben módosított Megújuló Energia Irányelve, amely új jogok biztosítását és támogató keretrendszer létrehozását írja elő a tagállamok számára. Így lakosok közösségei, társasházak, önkormányzatok, KKV-k alulról szerveződve létrehozhatnak megújulóenergia-közösségeket.
Javaslataink:
- A megújulóenergia-közösségek nem csak áramtermelésre jogosultak!
A Parlament elé kerülő törvényjavaslat a Villamos energiáról szóló törvény módosításának keretében kívánja szabályozni a MEK-ek jogait és kötelezettségeit, de közösségi alapon hőenergia és biogáz is előállítható, Európa-szerte sok példa van rá. Magyarország tavaly elfogadott energiastratégiája is prioritásként nevesíti a közösségi falufűtőműveket. Olyan általános fogalom meghatározást sürgetünk, amely a megújuló áram- és hőtermelő energiaközösségeket is magába foglalja.
- A megújulóenergia-közösségeknek ne lehessenek tagjai nagyvállalatok!
Ahhoz, hogy az alulról jövő kezdeményezések megtarthassák irányítási jogukat az energiaközösségben, fontosnak tartjuk, hogy nagyvállalatok ne lehessenek a tagjai, hiszen ők elég nagyok és felkészültek ahhoz, hogy saját maguk megszervezzék energiaellátásukat. - Arányosan csökkentett költségek a helyben történő energiamegosztásra
El kell ismerni azokat az előnyöket, amelyek a helyben termelt energia felhasználásában rejlenek, hiszen ezek nem veszik igénybe az országos energiaellátó hálózatokat. Arányosan kisebbnek kell lennie a helyben, szomszédok között, településen vagy járáson belül megosztott megújuló energia után fizetendő rendszerhasználati díjaknak. Ennek érdekében az energiahatóság (Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal – MEKH) dolgozzon ki a javaslatunknak megfelelő számítást.
“Konkrét módosító javaslatainkat eljuttatjuk a részletes vitát lefolytató parlamenti bizottságnak, bízunk benne, hogy ezeket elfogadva megnyílnak a jogos lehetőségek az alulról szerveződő megújulóenergia-közösségek előtt” – összegezte Kovács Bence.
*****************
A Magyar Természetvédők Szövetsége az EMLA Egyesülettel és a Szolidáris Gazdaság Központtal mint partnerekkel készít értékelő tanulmányt a megújulóenergia-közösségek előtt álló hazai akadályairól és lehetőségekről.
A tanulmány előzetes összefoglalója itt olvasható.
Módosító javaslat a megújulóenergia-közösségekhez innen letölthető.
Az MTVSZ 2013 óta foglalkozik a közösségi energia hazai népszerűsítésével és elterjesztésével. A Közösségi Energia program oldala.
