Az Orbán-kormány külpolitikája hazánk számára tragikus következményű, és most a gazdákat is elérheti. A legényeknek most a pofont állni is kellene!
Az Orbán-kormány Európai Unió-ellenes politikájának szorgalmas hazai szószólója Nagy István agrárminiszter és két tanácsadó szervezet a Magosz (Jakab István) és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (eddig Győrffy Balázs). Nagy éles hangú EU-kritikái, Jakab és Győrffy (részegen való garázda viselkedése miatt, aminek során megütött egy nőt lemondott minden tisztségéről) koporsós beszédeinek negatív tartalmai messze hangzottak. Mindennek vannak következményei, annak is, amit az Orbán-kormány Svédország és Finnország NATO csatlakozása kapcsán elkövetett.
*
Jorge Liboreiro: Sweden and Finland want to tie EU farm subsidies to rule of law Euronews, 2024. szeptember 23.
’Az uniós költségvetéshez való hozzáférést ahhoz kell kötni, hogy az országok kivétel nélkül tiszteletben tartsák a jogállamiságot és az alapvető jogokat – mondták Svédország és Finnország miniszterei. A felhívásra azután került sor, hogy Brüsszel blokkolta a Lengyelországnak és Magyarországnak szánt milliárdos támogatásokat az igazságügyi reformokkal és a demokrácia visszaesésével kapcsolatos aggodalmak miatt.
»Minden tagállamnak ragaszkodnia kell közös értékeinkhez, nevezetesen a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapvető jogokhoz« – írta Jessica Rosencrantz svéd és Joakim Strand finn Európa-ügyi miniszter az Európai Bizottsághoz intézett közös levelében a kedden (szeptember 24-én) esedékes miniszteri találkozó előtt. »Minden tagállam szabad akaratából csatlakozott ezekhez az értékekhez. Sajnos azonban a valóság megmutatta, hogy aktív jogállamisági politikára van szükség« – tették hozzá. Vitatkoznak, hogy az átalakításnak ki kell terjednie az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében évente kiosztott milliárdos támogatásokra is, amelyeket a gazdák féltékenyen védenek, különösen az olyan nagy termelőknél, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország.
A KAP 264 milliárd eurót különít el a 2023–2027-es időszakra, ebből 189 milliárd eurót közvetlen jövedelemtámogatásra, 66 milliárd eurót pedig az elszegényedett vidéki területek fejlesztésére, de az egyéb uniós kiadások felügyelete nélkül. A más uniós finanszírozási programokhoz, például a kohéziós finanszírozáshoz való hozzáférés feltétele a közös előfeltételeknek való megfelelés, például az, hogy a tagállam tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely nélkül a pénzeszközök befagyaszthatók vagy felfüggeszthetők.
A vitatott lengyelországi igazságügyi reformot követően ezeket a rendelkezéseket korábban 76,5 milliárd euró uniós forrás visszatartására használták fel, amely patthelyzetet az év elején oldották meg. Magyarországon a sorozatos jogsértések közel 22 milliárd eurót zároltak a közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján, amelynek fele még mindig be van fagyasztva. Rosencrantz és Strand most amellett érvelnek, hogy ezt a rendszert tovább kell bővíteni, mint »általános jellemzőt az EU költségvetésének minden területén«.
Levelükben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy »teljes mértékben használja ki« azt a feltételességi mechanizmust, amely befagyaszthatja a készpénzt azokban az esetekben, amikor a blokk pénzügyi integritása veszélyben van, és amelyet eddig csak egyszer alkalmaztak a magyarországi korrupcióval kapcsolatos aggályok kezelésére. »Ahelyett, hogy a feltételesség adminisztratív okokból történő gyengítésére irányuló felhívásokra hallgatnánk, a jogállamisági feltételrendszert meg kell erősíteni. Adófizetőinknek bízniuk kell abban, hogy az EU közös forrásait megfelelően és felelősségteljesen használják fel« – írták a miniszterek. Felhívásukra akkor került sor, amikor a Bizottság állítólag arra készül, hogy fellépjen Szlovákia ellen válaszul a Robert Fico miniszterelnök által bevezetett jogszabályi változásokra, beleértve a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó különleges ügyészség megszüntetését.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban közzétett, második ciklusára vonatkozó politikai iránymutatásában ígéretet tett arra, hogy szorosabb kapcsolatot épít ki az uniós források és a jogállamiság tiszteletben tartása között.
A jogállamiságról szóló uniós jelentés legutóbbi, júliusban közzétett kiadása azt mutatta, hogy Magyarország és Szlovákia alig vagy egyáltalán nem tett előrelépést az előző évi ajánlások terén. Von der Leyen ígéretet tett az uniós költségvetés radikális átalakítására is, az adott ország körülményeihez igazított és reformoktól függő programokkal.’
—
Anonymus: Hungary submits strategic plan for new CAP to Brussels MTI-Hungary Today, 2021. december 31.
’Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak az Európai Unió megreformált közös agrárpolitikájára (KAP) vonatkozó stratégiai tervét – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön. A stratégiai terv felvázolja a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági támogatások kifizetésének rendszerét.
»Korszerűsítjük a vidéki gazdaság gerincét képező mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási ágazatokat, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, lehetővé tesszük a vidéken élők életminőségének javítását, és támogatást nyújtunk a kis- és közepes méretű gazdaságoknak« – mondta Nagy. A nemzeti társfinanszírozási küszöb 80 százalékra emeléséről szóló kormánydöntés 6253 milliárd forint (16,9 milliárd euró) forrást tesz elérhetővé mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidéki közösségi fejlesztésekre – tette hozzá.
Az Európai Bizottság várhatóan az elkövetkező hónapokban értékeli a stratégiai tervet, és április elején megteszi első észrevételeit. A tervet nyárra hagyhatják jóvá.’
—
A magyar gazdák agrártámogatásának megvonása tragikus következményű lehet a mezőgazdaságra. Nyomában elszabadulhatnak az élelmiszerárak, hiszen a pótfinanszírozás elmaradása aligha pótolható az egyébként is hatalmas hiánnyal küzdő magyar költségvetésből. Az Európai Unió vezetői aligha finanszírozzák tovább Orbán Viktor unióellenes politizálását és példát mutatnak rajta. Mindez persze a magyar lakosságon csattan (miközben Orbán adminisztrációja olimpiarendezésről álmodozik), amelynek végig kell gondolnia, hogy továbbra is szavazataival támogatja-e ezt a magát demokráciából kiszakító saját hatalmába szerelmesült rezsimet, vagy visszatér a jogállamiság keretei közé és működteti a parlamenti politizálást.
Miközben csöppet sem támogatom, hogy az EU a mezőgazdaság területén vigye be Magyarország gazdaságának a kiütő csapást, aközben azt is kell látnom, hogy az alternatívát csak átmenetileg kínáló Tisza-párt – amelyet az EU támogat – megoldást aligha jelenthet hosszú távon. A baloldalon nincs értékelhető politikai erő (a Gyurcsány házaspárnak már régen félre kellett volna állni), a zöld politika Ungár Péter munkássága nyomán elfüstölt és a magyar politikai élet alig látott mélységbe süllyedt, aminek teljes megújulása hozhat csak valóságos megújulást. A gazdák jogait képviselő valóságos mezőgazdasági párt pedig régóta nincs Magyarországon, helyette a Magosz mutatja magát, mint a Fidesz-KDNP elöregedett és céljait felejtő csicskája. Tényleg nincsenek ma már épkézláb és az általános politikától független agrárpolitikusok?
Darvas Béla
Kapcsolódó anyagok:
Két uniós tagállam megvonná az agrártámogatásokat is Magyarországtól
