Egészségügyi és környezeti problémákat okoz Ghánában az Európából származó elektronikus hulladék. Havonta 600 konténernyi ón, kadmium és higany tartalmú e-hulladék érkezik, aminek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el. Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik évente.
A makeITfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentéséből kiderül, hogy az Európából illegálisan érkező e-hulladék milyen környezeti és egészségügyi problémákat okoz Ghánában. Az afrikai országba havonta nagyjából 600 konténernyi másodkézből származó elektronikai hulladék érkezik, aminek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el. A használt számítógépek leginkább az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Olaszországból és Spanyolországból kerülnek Ghánába. Mivel az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozásokat (az un. WEEE irányelv) most vizsgálják felül, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának lehetősége lenne, hogy megakadályozza az Európából származó elektronikai hulladékok kereskedelmével járó emberjogi és környezeti problémákat.
Az iparosodott országokban az elektronikai hulladék mennyisége háromszor gyorsabban nő, mint a többi hulladékfajtáé. A jelenség mögött az áll, hogy a gyors ütemű fejlődés miatt a legtöbb elektronikai terméket csak rövid ideig használjuk. Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az ón, a kadmium és a higany. Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik.
e-hulladék "feldolgozás"A lakosság csak kis része jut egyáltalán jövedelemhez a használt elektronikai cikkek importjából, a legtöbbeknek ez kulcs a túléléshez. Ghánában több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, a munkások körülbelül negyven százaléka gyerek. Kutatások szerint az e-hulladékkal rendszeresen érintkezők körében hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi problémák jelentkeznek, mint például a meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek. A munkások életét nap, mint nap nehezítik vágási sérülések, köhögés, fejfájás, felső légúti problémák, kiütések és égések. Habár a ghánai hatóságok tisztában vannak a probléma súlyával, túl sok előrelépés eddig nem történt. Az eddig egyedül ismert kezdeményezés, a Városi Hulladék Újrahasznosító Rendszer, de a mindössze három munkavállaló nehezen tudná felvenni a versenyt az illegális hulladékiparral.
A makeITfair projekt szervezetei, a nemzetközi Basel Action Network (BAN), az Európai Környezetvédelmi Iroda és a GoodElectronics Network az Európai Tanácshoz fordult, hogy biztosítsa az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozás – az un. WEEE irányelv – felülvizsgálatát, hogy megszűnhessenek az eddigi problémák. Az együttműködő szervezetek azt szeretnék, ha Európában az energiatakarékosság és a környezetvédelem kiemelt szerepet kapna az elektronikai eszközök esetében, és cél lenne a termékek hosszú élettartama. Mivel az Európai Tanács már decemberben döntést hozhat a WEEE irányelv átdolgozásáról, a civil szervezetek három fontos változtatást javasolnak. Szeretnék, ha az összes olyan elektronikai hulladékon, amit nem vizsgálnak át a WEEE irányelv szerint, szerepelne az ismeretlen eredet vagy rendeltetés jelzése. A szervezetek második pontjuk szerint azt szorgalmazzák, hogy az irányelv tartalmazzon olyan környezettudatos tervezési elvárásokat, amelyek ösztönzőleg hathatnak arra, hogy az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos problémák már a termékek keletkezésekor megoldódhassanak. Fontos tartják még, hogy a WEEE díjszabást vezessen be aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az elektronikai termékek.
