Egy spanyol kutatócsapat kárókatonákkal végzett kutatása feltárta, hogy a 2002-es olajkatasztrófának máig káros hatásai vannak a populációkra.
Az olajkatasztrófák rengeteg állattal végeznek igen rövid idő alatt, ám hosszú távú következményeiket nehéz meghatározni, mivel az esemény előtti és utáni állapotok összehasonlítását csak úgy lehet elvégezni, ha egy kutatás már zajlik a katasztrófa előtt. Egy spanyol kutatócsapat esetén éppen ez a helyzet állt fenn.
1994-ben Álvaro Barros tengerbiológus és csapata a Vigo Egyetemen üstökös kárókatonák 18 kolóniájának szaporodását kezdte vizsgálni. 2002. november 13-án a Prestige tanker kettétört Spanyolország északnyugati partjainál, mintegy 63 ezer tonna olajat engedve a tengerbe. A szennyezőanyag hét kolónia közelében beborította a régiót, míg a többi 11 kolónia élőhelyét nagyrészt érintetlenül hagyta, így a kutatóknak „olajos” és „olajtalan” populációkat hagyott hátra a tanulmányozáshoz.
A csapat a Biology Letters folyóiratban megjelent új tanulmányában leszögezi, hogy az olajszennyezett populációnál a sikeres költés esélye 45 százalékkal alacsonyabb lett, mint az érintetlen kolóniáknál, holott a katasztrófa előtt ugyanolyan arány jellemezte őket. A szaporodási sikert úgy mérték le, hogy megszámolták mennyi teljesen kifejlődött fióka jellemezte az egyes fészkeket. A szám átlagosan 1,6 volt a katasztrófa előtt mindegyik kolóniában. Utána viszont, míg a kontrollkolóniáknál megmaradt az 1,6-os arány, az olajszennyezetteknél 1,0-ra csökkent.
Barros és csapata nem vizsgálta, hogy a költési siker aránya miért annyival alacsonyabb a szennyezett kolóniáknál, de más kutatások alapján azt gyanítják, a sikertelenség szélesebb körű ökológiai károk eredménye. Véleményük szerint úgy tűnik, hogy a kárókatonák által kedvelt zsákmányállatok egy része eltűnt, és a szennyezőanyagok nagy arányban beépültek az ökoszisztémába, ami nagy valószínűséggel károsítja szaporodási képességeiket.
Kapcsolódó anyagok:
