A Greenpeace Magyarország üdvözli, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljeskörű tilalmát. Csupán 4 ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték volna a beporzók, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé.
A környezetvédő szervezet azt várja a magyar kormánytól: ezentúl tartsa tiszteletben a tilalmat, és ne kérjen ki eseti engedélyeket ezen bizonyítottan pusztító szerek hazai használatára.
A mai EB-döntés megerősíti: nincs szükség a méhgyilkos neonikotinoidok használatára.
Az Erurópai Bizottság javaslatára az Unió betiltotta a három méhgyilkos neonikotinid használatát minden szabadföldi használatra. Értesüléseink szerint a tilalom mellett 16 ország szavazott (Ausztria, Ciprus, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia), az uniós lakosság túlnyomó többségét, 76,1%-át reprezentálva; ellene szavazott 4 ország (Csehország, Dánia, Magyarország és Románia);
8 ország (Belgium, Bulgária, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) pedig tartózkodott. „Üdvözöljük, hogy az európai uniós tagállamok túlnyomó többsége végre belátta: a beporzók védelme érdekében egyértelmű, hogy be kell tiltani a méhgyilkos vegyszereket.
Felháborítónak tartjuk, hogy miután tudományos bizonyítékok és a terepi vizsgálatok is bizonyítják, hogy nincs szükség ezekre a méhgyilkos vegyszerekre, a magyar kormány mégis ellenezte ezek betiltását. Azt várjuk a kormánytól, hogy ne kérjen további eseti engedélyeket a jelenlegi döntéssel betiltott veszélyes neonikotinoidok felhasználásaira a méhek védelme érdekében. A Greenpeace célja, hogy hazánk is elinduljon, hogy a vegyszermentes, a lakosságot és az élővilágot egyaránt védő ökológiai gazdálkodás irányába” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Az általunk elfogyasztott étel nagy része a természetes rovarbeporzástól, a méhek és más beporzó rovarok munkájától függ.
Méhek és beporzók nélkül a terményeink mintegy egyharmadát vagy kézzel kellene beporozni, vagy sokkal kevesebb élelmiszert biztosítanának. Haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama. Mindez különösen az alma, az eper, a paradicsom és a mandula termesztését érintené drámaian, mely többek között ezen élelmiszerek drágulásához is vezetne.
A rovarbeporzás világgazdasági haszna a természetes rovarbeporzástól függő haszonnövények értéke alapján mintegy 265 milliárd euróra tehető. Természetesen ez nem a „valós” érték, hiszen, ha a természetes rovarbeporzás nagymértékben visszaszorulna vagy megszűnne, annak helyettesítése minden bizonnyal lehetetlenné válna, és ez a gyakorlatban végtelenül magassá teszi a tényleges értékét.
Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek (4,6 MB pdf.)
A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid:
• a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint
• a Syngenta fejlesztette tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mai döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra, és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezi ezen szerek alkalmazását.
Greenpeace demonstráció a méhgyilkos szerek ellen
Tudományos bizonyítékok igazolják: a méhgyilkos neonikotinoidok károsak
A méhgyilkos mezőgazdasági vegyszerek káros hatásairól sorra gyűlnek a tudományos bizonyítékok.
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2018. február végén mutatta be jelentését, mely az említett neonikotinoidok hatásaival foglalkozó, 2013 óta megjelent kutatásokat összegzi. Magyar Sajtóanyag. Az uniós hatóság kijelentette: a tanulmányok többsége alátámasztja, hogy ezen szerek károsítják a házi-, a posz- és a vadméheket.
• Szintén idén mutatta be szakmai összefoglalóját a neonikotinoidok és más felszívódó növényvédő szerek hatásait vizsgáló nemzetközi tudóscsoport. A témában született 200 tanulmány eredményeit összefogaló jelentés alapján megállapítható, hogy ezen növényvédő szerek korántsem olyan hatékonyak, mint ahogy azt korábban gondolták – viszont a természetes ökoszisztémákat, a beporzó rovarokat károsító hatásaik miatt indokolt a betiltásuk. A tudósok a tanulmányok alapján továbbá kiemelik, hogy a neontikotinoidok kiválthatóak számos vegyszermentes védekezési móddal is, anélkül hogy ez gazdasági károkat okozna. Mindezek mellett az Európai Parlament 2018. március elején fogadta el az Erdős Norbert európai néppárti EP-képviselő által jegyzett, a sajtóban „Mézjelentésként” elterjedt állásfoglalást.
A Greenpeace Magyarország üdvözölte a döntést, amely egyértelműen kimondta: be kell tiltani azon növényvédő szereket, köztük a neonikotinoid rovarölő szereket, melyek károsítják a méhek egészségét. Tapasztalatok támasztják alá: nincs szükség a ma betiltott méhgyilkos vegyszerekre
Az agrovegyipar riogatása ellenére hazánkban sem okozott visszaesést a méhekre veszélyes neonikotinoidok kiváltása. 2017 nyarán mutatták be továbbá azon független szabadföldi vizsgálatokat,melyek hazai repceültetvényen is demonstrálták, hogy a méhcsaládok károsodnak, ha neonikotinoiddal csávázott földekre járnak. Mindez azt támasztja alá: egyáltalán nem indokolt, sőt káros ezen szerek hazai használata.
