Vlagyimir Szergejev, Oroszország új budapesti nagykövete a Magyar Hírlapnak azt mondta: Paks bővítését semmilyen geopolitikai fejlemény nem veszélyeztetheti, és abban is biztos, hogy a magyar–orosz viszonyt nem kell átpolitizálni.
A Déli Áramlatnak eredeti formájában vége, azonban ez nem jelenti azt, hogy Moszkva ne gondolkozna valamely más "gázsztrádán", amely biztosítaná a régió, így Magyarország diverzifikált gázellátását – mondta Vlagyimir Szergejev, Oroszország új budapesti nagykövete a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A diplomata a lap mai számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Paks bővítését semmilyen geopolitikai fejlemény nem veszélyeztetheti. Vlagyimir Szergejev úgy fogalmazott, biztos abban, hogy a magyar–orosz viszonyt nem kell átpolitizálni, és Oroszország semmilyen nyomást sem gyakorolt a Paksi Atomerőművel vagy éppen a Déli Áramlattal kapcsolatban.
"Budapest semmilyen engedményt nem tett nekünk", és úgy vélte, ezek értelmetlen politikai vádak, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Mindössze találkoztak a két ország hosszú távú gazdasági érdekei, mint ahogy egyébként normális esetben ez mindenhol máshol is működik a világban. Az ellenérdekelt politikai körök spekulációinak semmi közük a valósághoz.
Paks esetében a Roszatom objektíven a legjobb technológiai ajánlatot tette, amely kiegészült a legkedvezőbb finanszírozási lehetőséggel. Az atomerőmű bővítésének előkészületei menetrend szerint haladnak, meggyőződése szerint az új blokkok időre készen lesznek. Mindez a két országon múlik, független a geopolitikától, és reméli, független lesz Brüsszel bürokratáitól is – mondta a nagykövet.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az ukrán konfliktus békés megoldása, Vlagyimir Szergejev azt válaszolta, Délkelet-Ukrajna sorsáról a térség lakosságának és Kijevnek kell megegyeznie, szigorúan tárgyalásos úton. Hozzátette, mindenki másnak csak a közvetítésben lehet szerepe, minden más beavatkozás csak tovább rontja a helyzetet.
Az orosz-magyar viszonyt "pragmatikus partnerségnek" nevezte a nagykövet, amely a közös érdekeken alapul, miközben rugalmasan alkalmazkodik a realitásokhoz – így elsősorban Magyarország EU- és NATO-tagságához. (MTI)
A nagy kérdés, amit sajnos a Magyar Hírlap nem tett fel: vajon Szergejev mit tud/hat a pályáztatásról, főleg a nyílt pályáztatásról, ami nem is volt?
Feladhatjuk a paksi bővítést?
Idén vagy jövőre aláírjuk az oroszokkal a paksi atomerőmű-bővítés megvalósíthatósági szerződését, de a kormány úgy készíti el a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság – állami támogatás miatt – elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belőle – jelentette ki Aszódi Attila kormánybiztos.
Kapcsolódó anyagok:
Paks II-nek egyedül a neve nem titkos
