Hivatalos tájékoztatást küldött az UNESCO-nak a Védegylet a Múzeumi Negyed kormányzati terveiről, mert az egész Városliget világörökségi pufferzóna, és a tervezett hat múzeumból három a zöldterületen, fák helyén épülne.
A Védegylet szerint a világörökségi pufferzóna nem abban tér el a magterülettől, hogy kevésbé védendő, hanem abban, hogy nem ott vannak azok az attrakciók, amelyek miatt az a világörökségi terület létrejött. Ugyanolyan védelmet kell élveznie a pufferzónának is.
A levél tartalma szerint Andrássy út és történelmi környezete 2002-ben került fel a világörökségi listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó, a XIX. század második fele építészeti stílusainak kiemelkedő értékeit reprezentálja. A világörökségi területnek az Andrássy út, a Hősök tere is része, amely az összeköttetést jelenti a budai Vár, az eklektikus belváros és Budapest legfontosabb zöldterületét alkotó Városliget között, amely jelenleg a világörökségi helyszín pufferzónájában található. A Világörökség-egyezmény nem tesz különbséget a világörökségi helyszín és védőterület között, hanem azt egységesen kezeli.
A magyar kormányzat és Budapest város vezetése által jelenleg tervezés alatt álló koncepció egy új múzeumi negyed kialakítására olyan – valódi konszenzus nélkül – megvalósuló elképzeléseket vázol fel, amely a világörökségi helyszín védőterületét képező a Városliget területén szétszórva valósítana meg új múzeumi épületeket, a meglévő 5,7 százalékos beépítési arányt 12-13 százalékosra módosítva oly módon, hogy jelenleg fás zöldfelületek is beépítésre kerülnének új épületekkel. A tervezési program összesen 90 000 négyzetméter új hasznos négyzetmétert jelent, amely részben a Várban ma működő „múzeumi negyedből”, részben a Kossuth térről is áthelyezne múzeumi funkciókat.
Tekintettel arra, hogy egy 200 éves közparkról van szó, amely világviszonylatban és európai léptékben is jelentős történeti kertnek számít, ez egy rendkívül súlyos, morális dilemma elé állítja e páratlan várostörténeti, kultúrtörténeti örökségért és magáért a városi zöldfelületekért aggódó szakembereket és városlakókat. A Múzeumi Negyed és a Liget Budapest koncepció egy erősen túlzott beépítési ambíciókat mutató projekt, amely a Városligetnek (mint közparknak) a kereteit feszítené szét, és tovább darabolná a meglévő zöldfelületeit, egyszersmind a jelenleginél is nagyobb terhelést zúdítana a város legértékesebb ligetére.
A Védegylet álláspontja szerint a jelenlegi beépítési arány nem nőhet, a Városliget mai zöldfelületein nem jelenhetnek meg új épületek, csak a parkban álló épületek bontása árán, de ehelyett kívánatosabb lenne a célra a meglévő budapesti jelentős műemléki épületállomány rekonstrukciója és újrahasznosítása. Az egyes múzeumi funkciókat a városon belül kellene inkább megvalósítani. A Városliget rekonstrukciója csak épület és park harmonikus együtt tervezésével, komplex szemlélettel valósítható meg. A Védegylet Egyesületet, a szakmai és civil szervezeteket, illetve az érintett közvéleményt rendkívül aggasztja a helyzetre vonatkozó valódi referenciák, és a hatástanulmányok hiánya, a Magyar Urbanisztikai Társaság koncepcióval kapcsolatos állásfoglalását pedig mértékadónak tartják. Ezért felkérik a Világörökség Központot és Magyarország állandó UNESCO-képviseletét, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a tervezett projekt alakulását, és kérjenek részletes tájékoztatást a magyar kormánytól a folyamatban lévő tervezési munkálatok és egyeztetési eljárások állásáról.
Baán László szerint minden rendben
A Liget Budapest Projekt vezetői előtt is ismertek a Világörökségi helyszínekhez kapcsolódó szigorú szabályozások, ezért a Városliget fejlesztését megelőző három éves előkészítő munka során a párizsi UNESCO központ képviselőivel és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságával is egyezettetek a Projekt szakemberei – közölte cikkünkre reagálva Baán László. Szerinte az egyeztetések során a fejlesztésekkel kapcsolatban nem merült fel olyan elem, ami veszélyeztetné az érintett terület világörökségi státuszát. Azt írja, az UNESCO tagszervezete az UIA (Építészek Nemzetközi Szervezete) végigkísérte és jóváhagyta a városligeti múzeumi épületekre vonatkozó építészeti pályázatot, ami így a szigorú az UIA szabályok szerint került kiírásra, az UIA képviselői pedig részt vesznek a pályázat zsűrijében is.
Ismét elmondta, hogy a Városliget fejlesztésével nemhogy csökkenni, de több ezer négyzetméterrel növekedni fog a zöldfelületek nagysága, és a zöldfelület nemcsak arányaiban, de használati és biológiai értékét tekintve is növekedni fog- írta az index.hu.
