Budapest önkormányzatnak nincs a város valamennyi fájára kiterjedő fakatasztere. Néhány kerület, köztük a X. kerület már készíttetett ilyet, de a többség nem. Ilyenformán senki nem tudja pontosan, hány fát kell kivágni – ismerte el a HVG kérdésére Tokody Marcell, az eltőerjesztést beterjesztő jobbikos képviselő. A városatyák pártállástól függetlenül megszavazták a vattázó fák eltüntetését.

Szó sincs arról, hogy holnap kivonul egy brigád és kivágja az összes fát – magyarázza Tokody. – A hangsúlyozottan facserére vonatkozó program fokozatosan, 2025-ig elnyújtva valósul meg. Ráadásul a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően a kivágott fákat rögtön pótolni is kell. A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a javaslat benyújtásában semmi szerepe nem volt sem a kormány városligeti terveinek, sem a Római-partra szánt védműnek. A Jobbik mindkettőt ellenzi, mivel nem kellően alátámasztottak, a döntéshozatalt pedig nem előzte meg szakmai társadalmi vita.

A HVG kérdésére, miszerint a kanadai nyárfák kiirtása előtt sem kérdezték meg a szakmai szervezeteket, sőt azt sem tudni pontosan, hány fát ítéltek halálra, Tokody Marcell azzal vágott vissza, hogy ez olyan lenne, mintha a parlagfű irtása előtt is pontos felmérést kérnének termőhelyekről, ahelyett, hogy kitépnék. Azt azonban elismeri, hogy a nyárfa nem okoz allergiát, de irritálja a nyálkahártyát, ráadásul nagyfelületen összegyűlve tűzveszélyes is lehet. Erre egy iskolában már akadt is példa. A nyárfák kivágása szerinte nem hasonlítható sem a Liget, sem a védmű ügyéhez, lévén azok sokmilliárdos beruházások, amelyek évtizedekre meghatározzák a városképet. Tokody bízik benne, hogy a fővárosiak végül hasonló utat járnak be, mint a svájciak, ahol szintén volt egy nyárfacsereprogram, amelynek a végén mindenki elismerte, hogy a helyükre ültetett fákkal élhetőbbé vált a város.

Találhatnának igazi ellenséget is

Bár fővárosi fakataszter nincs, Garay Klára biológus szerint fák ezreiről lehet szó. Ilyen nyárfát az 50-es években rengeteget ültettek a lakótelepeken. Előnyük volt, hogy gyorsan nőnek, és azt tervezték, hogy lassan nemesebb fákkal pótolják majd azokat. De ez nem történt meg – ezt már Bárdóczi Sándor tájépítész írja a Facebookon.  A kivágásnak és újratelepítésnek is megvannak a szabályai: "legalább 10-15 évvel előtte illene telepíteni helyettük valamit, s ha megeredtek, majd rátérhetünk a gyérítésre is". 2025-ig ennél kevesebb idő telik el. Úgy tudjuk, még 20 éve is kanadai nyárfák százait ültették el a fővárosban.

Vita van arról is, hogy mennyire allergén ez a növény. A nyárfa szösze, azaz repítőszőrös toktermése nem allergén, csak irritálja tavasszal egy hónapon át a nyálkahártyát. (Bardóczi szerint amúgy nem a pollen, hanem a rátapadó, dízelüzemű motorokból a levegőbe kerülő szennyeződés allergizál.) De csak a termős, nőivarú kanadai nyárfa ereget szöszöket, a porzós nem – erre a különbségtételre majd bizonyára ügyelnek a láncfűrészes különítmények. És még meg is kéne különböztetni a kanadait a fekete nyártól, a szürke nyárfától és ezek milliónyi kereszteződésétől.  Ezek a fák, akármennyire is kevésbé értékesek kertészeti szempontból, mégiscsak megéltek 50 évet, és így tisztítják a levegőnket. Egy félévszázados nyárfa évente 400 kg CO2-t nyel el, írja Garay.

A fák vizes-mocsaras területeken gyakrabban fordulnak elő, így a Római-parton is, ahol amúgy is Damoklész kardja lóg felettük.

Újabb adalék, hogy amíg a szocialista idők nem őshonos fája ellenséggé lett, ma Kínából hozunk be gyorsan növő császárfát (oxyfát). Ez is agresszív, gyorsan nő, és sikerült már a Hármashatár-hegyre is elültetni belőle természetvédelmi területre 300-at, állítja, Garay. A kínai bálványfa pedig invazív faj, jogszabály van róla, hogy küzdeni kéne ellene, mégis alig történik valami ez ügyben.

A kínai invazív és betolakodó fa nem zavarja a jobbikos előterjesztőt és támogatóit, csak a szocialista időkben telepített kanadai nyárfa.

A nyárfapamacs tényleg idegesítő, de ettől még nem kellene irtani a fákat

Az előterjesztést 19 igen és 2 tartózkodás mellett fogadták el, ebből is látszik, hogy a szálló pamacsok nemcsak az átlagemberek, hanem a politikusok életét is megkeserítik. Tokody Marcell például arra hivatkozott, hogy a nyírfavatta „rendkívüli módon irritálja a nyálkahártyát” és ha összegyűlik, akkor fokozottan gyúlékony.

Szerettük volna megkérdezni a fővárost, hogy az intézkedés pontosan hány fát érint, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdésünkre. Az viszont biztos, hogy az intézkedéssel egyetlen szakmai szervezet sem ért egyet, nemcsak azért, mert a kanadai nyárfa teljesen ártalmatlan növény,  hanem azért is, mert évtizedekig tartana őket pótolni, és Budapest hatalmas zöldterületeket veszítene el. Ráadásul az előterjesztés már csak azért is túlzó, mert a kanadai nyárfák nagy része még csak nem is vattázik, egész egyszerűen azért, mert a hímek erre nem képesek. „A kanadai nyárfa kétlaki, léteznek külön hím és női egyedei. Az utóbbi repítőszőrű termése az, ami valóban zavarhatja az embereket, csakhogy az egészségre teljes mértékben ártalmatlan” – mondta el a Zoom.hu-nak Dr. Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoport vezetője.