A bangladesi kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy 2021-re összesen 3168 MW-nyi plusz teljesítményt illeszt be a meglévő rendszerébe. Ez másfélszerese a jelenleg Magyarországon működő Paksi Atomerőműnek, és mintegy 700 megawattal több, mint amennyire – ha megépül – a Paks II. erőmű két orosz blokkja képes lehet.
A grandiózus bangladesi energiaprojektben, a több mint 3 GW kapacitásbővítésben a központi szerepet a nap- és szélenergia-technológiák kapják, a kormány kijelentette: 1740 MW napenergiát és 1370 MW szélenergia-kapacitást akar látni az országos rendszerben. A többi technológia (a biomassza-alapú energiatermelési technológiák, illetve a mini-vízierőműves termelés) ehhez képest marginális szerepet kap a világ egyik legsűrűbben lakott és legnépesebb országában.
Csak viszonyítási pontként: hazánkban jelenleg 329 MW szélenergia-kapacitás termel, és 30 MW alatt van az erőművinek egyáltalán nevezhető napenergia-termelési potenciálunk is.
A 144 ezer négyzetkilométeres alapterületű Banglades tehát ehhez képest pusztán 5 éves (!) építési céldátummal a mostani magyarországi szint közel százszorosát vállalta be megújulóenergiás-erőmű építésből. Sőt, a 157 millió lakosú országban mostantól a mennyiség mellett a minőségi paraméterek is nyilvánvalóak: a kormány célként jelölte meg azt is, hogy mostantól az áramimport 5 százaléka (2021-től pedig legalább a tizede) megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiából kell, hogy származzon.
Ez utóbbinak komoly piacszabályozó feladata is van, mivel Banglades energiafüggősége e téren hasonló ahhoz, ahogy mi függünk az orosz gáztól. Az ázsiai ország jelenleg masszív áramimportra szorul, mivel a villamosenergia-igény nagyobb, mint a termelőkapacitás – és az árambehozatal zöme a szomszédos Indiából származik. A helyzet enyhítése érdekében a bangladesi kormány a most bejelentett programtól függetlenül arról tárgyal Bhutánnal, hogy onnan vízenergiából nyert áramot importáljon- írta a hvg.hu.
