Kutatók szerint a globális melegedés kiváltotta változékonyabb hőmérsékletek felerősíthetik a békákra leselkedő halálos gombás megbetegedés okozta fenyegetést.
Kiderítették, amikor a hőmérséklet megjósolhatatlanul ingadozik, a békák gyorsabban adják meg magukat a chytridiomycosisnak. Eme betegség világszerte pusztítja a kétéltűeket. Az állatok immunrendszere a jelek szerint elveszíti hatóerejét az előre megjósolhatatlan ingadozások során. A kutatásról a Nature Climate Change folyóirat számolt be.
A chytridiomycosist – melyet a parazita Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) gomba okoz – csak 1998-ban azonosították. A békákat és kétéltű rokonaikat – a szalamandrákat és a féreggőteféléket – érinti, emellett már számos faj kihalását idézte elő. Az évek során több kutatócsapat vizsgálódott, hogy többek között kiderítse, a Bd melegebb vagy hidegebb hőmérsékleti körülmények között aktívabb. Az új kutatás azt vette szemügyre, mi történik egy még életszerűbb szituációban, amikor a gomba már egy védtelen békán jelenik meg. A vizsgált kulcsfontosságú változó a hőmérséklet ingadozása volt, nem pedig maga a hőmérséklet.
A Bd-vel megfertőződött Osteopilus septentrionalis kubai levelibékákat eltérő környezetekbe helyezték. Némelyeknél a hőmérsékletet állandó értéken tartották, természetes tartományuk – 15–25 Celsius-fok – alsó vagy felső értékénél. Más esetekben a hőmérsékletet kiszámítható módon a két érték között váltogatták, ezzel a természetes nappal-éjszaka ciklust imitálva. A harmadik esetben pedig kiszámíthatatlan módon váltogatták a hőmérsékletet ebben a tartományban.
Maga a gomba sokkal jobban boldogult a hűvösebb környezetben és akkor, amikor a hőmérsékleti változások szabályosak voltak. Amikor azonban már megfertőzte a békákat, a rendszer megfordult. A gomba gyorsabban nőtt a kiszámíthatatlan hőmérséklet-ingadozások folyamán, mert egy egyszerűbb organizmus, a gomba képes gyorsabban adaptálódni, mint a béka immunrendszere. A korábbi kutatások során már kimutatták, hogy a békák fehérvérsejtjeiben változások következnek be a hőmérsékleti ingadozások folytán. Ám Thomas Raffel, az új kutatás vezetője szerint mostanáig nehéz volt előrevetítetni, mindez mit jelent a kétéltűek és a gomba okozta fenyegetettség tekintetében.
„Nagyon sok megfigyelt bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás a hőmérséklet és csapadék megnövekedett ingadozásához és kiszámíthatatlanságához vezethet, és elképzelhető, hogy az általunk megfigyelt hatások fontossá válhatnak a közeljövőben” -állapította meg hozzátéve, egyelőre nehéz jóslásokba bocsátkozni, részben azért, mert más fajokat is meg kell vizsgálni ebből a szempontból, és mert még nem végeztek olyan kísérleteket, melyek lehetővé teszik a prediktív modellek megalkotását.
Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság herpetológusa – aki nem vett részt a kutatásban- szintén azt sugallja, korai lenne következményekbe bocsátkozni. „Az új vizsgálat néhány igen érdekes és potenciálisan hasznos információt szolgáltat a klímaváltozásról és a Bd-ről – mondja. – Azonban több mint 7000 kétéltűfajt ismerünk, és a kapcsolat e potenciális gazdafajok mindegyike és a Bd között fajspecifikus, így nem bocsátkoznék széles körű feltételezésekbe.” Egy másik kutatásban a szakemberek még több bizonyítékra tettek szert azt illetően, hogy a Bd-t a kereskedelem is terjeszti. Ez esetben a főszereplő az élelmiszerként szállított amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus) volt. Ez a faj hordozza a Bd-t, azonban a jelek szerint természetes immunitással rendelkezik.
A Molecular Ecology folyóiratban a kutatók dokumentálták, hogy a Bd brazil törzse Japánba jutott; számos gombatörzset fedeztek fel az Amerikában található ázsiai élelmiszerboltok békáin; emellett kiderítették, hogy szaporodással új törzsek jönnek létre.
„Adataink azt sugallják, hogy a chytrid törzseket az ökörbékák szállítják a világ különböző részeibe, ez vezetett végül a betegség ilyen mértékű elterjedéséhez” – mondja Timothy James, amerikai kutató. Szerinte a gomba mozgásának nagy része kapcsolatban áll a fogyasztásra szánt élő állatok kereskedelmével. Három évvel ezelőtt ausztrál kutatók kiszámították, hogy emberi fogyasztásra évente több mint egymilliárd békát tenyésztenek.
