Hirdetés

Algák, férgek, kisrákok, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a hazai kis szikes tavacskákban, amelyek medrét eredetileg a II. világháborús bombák hozták létre. Az egyikben olyan endemikus rákfajra is rábukkantak, amellyel az elmúlt 25 évben csupán kétszer találkoztak Magyarországon.

A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott bombák több mint száz 3–12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása és a csapadékvizek hozzáfolyása révén különböző vezetőképességű, átlagosan 40 cm mélységű szikes tavacskák alakultak ki, otthont adva néhány különlegesnek számító fajnak is. Ilyen például egy ritka kovaalga (Halamphora dominici), amelyet egy chilei sós vizű tóból írtak le új fajként (szintén MTA ÖK-s kollégák közreműködésével 2009-ben), és a chilei előfordulást kivéve eddig csak hazai szikes tavainkból került elő.

kovaalga Halamphora dominici Ács & Levkov pásztázó elektronmikroszkóp MTA Ökológiai Kutatóközpont

Halamphora dominici, Ács & Levkov pásztázó elektronmikroszkópos képe Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

A tavakban egy olyan endemikus rákfajra (Eubranchipus grubii) is rábukkantak, amellyel az elmúlt 25 évben csupán kétszer találkoztak Magyarországon. A bombatölcsérek közül 54-nek vizsgálták meg a bevonatalkotó kovaalgáit, a planktonikus kisrákjait és kerekesférgeit, a makroszkopikus vízi gerinctelenjeit és a kétéltű-, valamint hüllőfajait.

Egy bombatölcsér képe Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

Összesen 274 fajt határoztak meg. A kovaalgák pontos meghatározását pásztázó elektronmikroszkóppal végezték. A szikes bombatölcsérek életközössége nagy hasonlóságot mutatott természetes megfelelőikével, a Közép-Európa Pannon-medencéjében található szikes tavakéval, így ezek a tölcsérek kiváló tudományos modellként szolgálhatnának a szikes vizes élőhelyek kutatása során. A New Scientist szerint a bombatölcsérek ilyen nagy biodiverzitásának és különleges élővilágának bemutatása támogatja azt a kezdeményezést, hogy a mesterséges élőhelyeket is természetvédelmi kezelés alá lehessen vonni.

E kicsi tavak természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tudományos folyóiratban az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt- írta az mta.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás