Lezárult egy korszak Németországban, bezárt az utolsó feketeszénbánya. Az utolsó kibányászott kőszén-tömböt Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök vette át Jürgen Jakubeit aknásztól a bottropi Prosper-Haniel bányában. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint félezer közszereplő is megjelent az eseményen. ke, valamint félezer közszereplő is megjelent az eseményen. A Greenpeace szerint ez környezetvédelmi szempontból nem tekinthető győzelemnek.
Ezzel egy bő másfél évszázados ágazat szűnik meg, amely a kitermelt "fekete aranyával" érdemben hozzájárult Németország újjáépítéséhez a második világháború után. A széntermelés leállításáról 2007-ben állapodott meg a német szövetségi kormány, valamint Észak-Rajna-Vesztfália és Saar-vidék tartományok.
Az Euronews szerint ez egy gyászos nap. És nem csupán azért, mert a bánya végérvényesen bezárt, hanem azért is, mert ezzel a történelem egy szelete is lezárult. Önök számára ez gyásznap, és biztosíthatom arról mindannyiukat, ez a nap sokakat megérint Németországban- fogalmazott beszédében a német államfő. A munka, a gazdasági növekedés és a jólét az egész országban elválaszthatatlanul összekapcsolódott Észak-Rajna-Vesztfália és a Saar-vidék bányáival- mondta Peter Schrimpf, a RAG bányászati vállalat vezetője.
Az utolsó német feketeszén. Balról jobbra: Peter Schrimpf, a RAG bányászati vállalat vezérigazgatója, Jürgen Jakubeit aknász, Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Németországban idén 2,5 millió tonna szenet termeltek ki, míg az 1950-es évek aranykorában, amikor közel 600 ezer embernek adott munkát az ágazat, 150 millió tonna volt az éves átlag. Érdemes megjegyezni, hogy a kőszén felhasználására továbbra is rákényszerül majd Németország az áramtermelésben és az acélművekben, ugyanakkor a jövőben ezt teljesen importból fedezi.
Pontosan ezért mondta Martin Kaiser, a Greenpeace német szakértője, hogy a feketeszén bányászatának megszüntetése környezetvédelmi szempontból nem tekinthető győzelemnek, hiszen Németország a jövőben is felhasználja majd a nyersanyagot. Csupán annyi történik majd, hogy szükségleteit kolumbiai, ausztráliai és dél-afrikai forrásokból elégíti ki.
Sorra zárnak be a szénbányák
Ahogy arról korábban a Portfolió összefoglalójában írta, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent az európai széntermelés és -felhasználás, a bányák bezárása és a szénerőművek villamosenergia-termelésből való kivonása következtében. A folyamat pedig folytatódik, miután az EU a szén-dioxid- és egyéb, az egészséget is károsító szennyezőanyag kibocsátásának további csökkentését, illetve egy megújuló energiaforrásokon, innováción és digitalizáción alapuló energiauniót tervez. A konkrét célszám a kibocsátás 40 százalékos mérsékléséről szól 2030-ig, az 1990-es szinthez képest.
Mindez elsősorban a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóval üzemelő szenes erőműveket (és bányákat) érinti majd, amelynél a földgáz is jóval kevésbé piszkos energiaforrásnak számít. Az Európai Unióban jelenleg húsz országban működnek széntüzelésű erőművek, a legtöbb, 53 Németországban. Magyarországon három szén-, illetve lignit tüzelésű erőmű működik, a Mátrai Erőmű, az Oroszlányi Hőerőmű, valamint a Tatabányai Hőerőmű, továbbá két lignitbánya a Mátra- és a Bükkalján. (A Mátrai Erőmű 2025-ig, a Tatabányai és az Oroszlányi erőművek 2020-ig rendelkeznek energiahivatali engedéllyel a termelésre.) Az elmúlt években több régi szénerőmű működését földgáz-, illetve biomassza-üzemre állították át (például a Kispesti Erőművet vagy a Dorogi Hőerőművet), vagy bezárták (például az Inotai Hőerőművet).
Rengeteg munkahely szűnhet meg Európában
Az EU területén működő szénerőművek összesen 53 ezer, a szénbányák pedig 185 ezer embert alkalmaznak. Magyarországon közvetlenül körülbelül 2500, közvetve pedig további közel 5000 állást biztosít az iparág. Kivezetésük tehát ilyen tekintetben is jelentős társadalmi, gazdasági hatással lesz Európára. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által 2018 augusztusában nyilvánosságra hozott jelentés szerint a gyakran ma még államilag támogatott bányák és erőművek bezárása 2030-ig összességében mintegy 160 ezer munkahely megszűnését eredményezheti az EU-ban. A tanulmány kitér Magyarországra is, ahol szerinte Észak-Magyarországon ezer-háromezer, a Közép-Dunántúlon pedig kevesebb, mint ezer állást veszélyeztet a szén kivezetése – írta a portfolio.hu.
