A Tigrisek Világnapja alkalmából Bhután bejelentette, hogy országuk 103 tigrisnek ad otthont, ami jelentős növekedést jelent a korábban becsült 75 példányhoz képest. Ennek ellenére a WWF figyelmeztet a válságos délkelet-ázsiai helyzetre, ahol a tigrisek kihalása az egész régióban fenyegető veszély. Északkelet-Kínában szarvasokat tenyésztenek és nevelnek tigriseknek.
Bhután első, országos méretű tigris számlálásával, amit teljes mértékben helyi civilek hajtottak végre, az ország a tigrisvédelemben élenjárók közé lépett, amilyen Nepál, India, Oroszország és Banglades. Az egyedek számának pontos ismerete alapvető fontosságú a WWF által elindított Tx2 program kivitelezéséhez, melynek célja, hogy 2022-ig megduplázódjon a vadon élő tigrisek száma.
“Az első sikeres bhutáni felmérés segítségével kivételes betekintést nyerhettünk ezeknek a fenséges állatoknak a mindennapijaiba, amik bejárják az egész országot.” – mondta Dechen Dorij, a WWF bhutáni képviselője. “Ez egy hihetetlen teljesítmény, amit csapatmunkával és a Bhutáni Királyság Kormányának vezetésével tudtunk csak véghezvinni.
Bhután mellett Banglades is ebben az évben készített először felmérést a tigrisek számáról. A két ország eredményei pár nap különbséggel váltak nyilvánossá. A bangladesi felmérés során 106 tigrist találtak. Az első szervezett bangladesi tigris egyedszámlálást kameracsapdák segítségével valósították meg. A WWF álláspontja szerint a délkelet-ázsiai régió többi országának is követnie kellene Bhután és Banglades példáját, hogy rendszeres és szisztematikus felmérésekkel monitorozzák a tigrisek létszámát, de sajnos ezt nagyon kevés ország teszi meg.
“Délkelet-Ázsia tigriseinek helyzete válságos. A régió országai nem végeznek szervezett felméréseket. A tigrisek fennmaradását veszélyeztetik, ha nem cselekednek azonnal.” – mondta Mike Baltzer, a WWF Tigrisvédelmi programjának vezetője. “A politikai támogatás és az erőforrások mennyisége folyamatosan csökken, miközben az orvvadászat növekedése és a természetes élőhelyek fogyása kritikus szintre lépett. Amíg az érintett országok nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, addig a megfelelő lépéseket sem tudják meghozni az állatok védelmének érdekében.”
Maláj szakértők szerint az országban élő tigrisek száma a 2010-ben becsült 500-ról 250-re csökkent 2015-re. Feltehetően nincsenek már szaporodó tigris populációk Kambodzsában, Vietnamban és Laoszban; Thaiföldön és Mianmarban pedig máig ismeretlen a tigris állományok mérete. “A WWF felhívást tett közzé a délkelet-ázsiai régió tigris lakta országaiban, hogy végezzenek létszám felmérést, a globális tigrisvédelmi közösség szereplőit pedig arra figyelmezteti, hogy fokozottan figyeljenek a régió válságos helyzetben lévő országaira.” – folytatta Baltzer.
Úgy tűnik, van még némi remény:
Thaiföld kormánya az ország vadon élő tigriseinek helyzetéről ülésezik, a maláj kormány a napokban jelentette be az első országos tigris létszám felmérést, a kambodzsai kormány pedig a tigrisek visszatelepítését fontolgatja, amihez a WWF segítségét kéri.
A tigris súlyosan veszélyeztetett faj, a legutóbbi, 2010-es, globális becslés szerint már csak 3200 példány maradt belőlük. Bár napjainkban a tigrisek pontos globális egyedszáma nem ismert, a tigriseknek otthont adó országok elkötelezettek az egyedszám növelése mellett, és 2016-ig szeretnék elérni a Tx2 program által kitűzött cél felét, vagyis az 50%-os egyedszám emelkedést.
Napjainkban a tigrisekre leselkedő legnagyobb veszélyforrás az orvvadászat. Ázsiában az elefántcsont és az orrszarvú tülök mellett a tigrisek különböző testrészeire is igen nagy a kereslet. Ezért kulcsfontosságú a létszám felmérés, mert az orvvadászatnak köszönhetően az országok vadon élő tigris állománya anélkül csökken, hogy egyáltalán észrevennék. Ez valószínűleg néhány területen már meg is történt.
2015 januárjában India közzétette a legújabb tigris számlálás eredményeit, miszerint az elmúlt 5 évben számuk 1706-ról 2226-ra emelkedett. Májusban Oroszország is publikálta legfrissebb adatait: 540 tigris él az országukban. A helyzet Nepálban is bíztató, 2008 és 2013 között 155-ről 198-ra emelkedett az állatok száma, Északkelet-Kínában pedig egyre több betelepülő és szaporodó tigrisről adtak hírt.
Az országos méretű tigris létszám felmérések költségesek, nagyon sok humán erőforrást igényelnek és gyakran veszélyes terepen, megterhelő időjárási viszonyok közt folynak. Ezek a nehézségek mind gátat emelnek a kormányzati intézkedések elé, viszont a megtérülő haszon meghaladja a befektetések árát. A civil szervezetek – köztük a WWF – szintén készek segítséget nyújtani a kormányoknak a szükséges szakértelem és a finanszírozási lehetőségek terén egyaránt ehhez kérik a szimpatizánsok pénzügyi támogatását.
Szarvasokat tenyésztenek és nevelnek tigriseknek Északkelet-Kínában
Aktív szarvastenyésztés folyik egy északkelet-kínai természetvédelmi területen azért, hogy biztosítsák a régióban vadon élő, veszélyeztetett szibériai tigrisek élelemmel történő ellátását. Az állami védettséget élvező Vangcsing park tenyészőbázisa legutóbb ötvenöt, 2-3 év körüli pettyes szarvast kapott, amelyeket a szakemberek nem közvetlenül szánnak a tigrisek martalékának, hanem előbb állítólag a túlélési technikák megtanításával megpróbálják őket felkészíteni a természetes körülmények közötti életre. Elvileg ezt követően lesznek szabadok – számolt be Csilin tartományból a Hszinhua hírügynökség a tigrisek nemzetközi napján (július 29.)
A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Csilin tartományi kormányzat által közösen működtetett projektje első fázisában 90 hektáron kezdte meg működését; a beruházásra 600 ezer jüant (27 millió forint) szántak. A gímszarvasok mellett más potenciális zsákmányokat is tenyésztenek itt a környező hegyek erdeiben vadászó szibériai tigrisek és a szintén veszélyeztetett amuri leopárdok számára.
A szibériai tigrisek elsősorban Kelet-Oroszországban, Északkelet-Kínában és a Koreai-félsziget északi részén élnek. Becslések szerint kevesebb mint 500 példány kószálhat e térségek erdeiben. Kínában, Hejlungcsiang és Csilin tartományokban 18-22-ről tudnak. Az amuri leopárd populációja 60 alatt van, túlnyomó részt Oroszországban bukkannak fel.
A folyamatos megfigyelésekből látszik, hogy a nagymacskák egyre közelebb merészkednek a tenyésztőközpontokhoz – közölte Li Csien, a WWF helyi irodájának munkatársa. Mint mondta, céljuk, hogy a tigrisek természetes környezetükben és módon jussanak táplálékukhoz.
Az első szarvascsordákat 2012 júliusában eresztették útjukra Vangcsing megyében, akkor 12 gímszarvas és 22 pettyes szarvas vetette be magát az erdőkbe. A szakemberek arról is beszámoltak, hogy mind a szibériai tigris, mind az amuri leopárd állománya Északkelet-Kínában gyarapodásnak indult, köszönhetően az orvvadászat elleni fellépésnek és a vadvédelmi intézkedéseknek.
A fejlemények következménye, hogy a szibériai tigrisek bővítették életterüket, a határvidékekről mind többen húzódnak a belső területek felé, ugyanakkor egyre több a háziállatokat érő támadás és a gazdák által jelentett kár. Ezért is fontos gondoskodni a ragadozók élelmezéséről – hangoztatják a természetvédők.
Kapcsolódó anyagok:
