A fával való tüzelést úgy reklámozzák, mint zöld alternatívát a fosszilis energiahordozókra (Magyarország is ezért áll ilyen jól statisztikailag), de valójában hosszú távon nem sokkal jobb, mint szenet égetni. A The Guardian beszámolója.
Biomassza: ha az ember ezt a szót hallja, automatikusan a környezetbarát energiaforrások jutnak az eszébe, és úgy gondolhatja, hogy a biomassza-égetés hozzájárulhat egy zöldebb világ megteremtéséhez. Bár maga az égetési folyamat biztosan nem olyan káros, mint a fosszilis energiahordozók felhasználása, tudni kell, hogy Európa erdői nagyon megszenvedik, hogy a faégetés is környezetbarát energianyerési folyamatként van számon tartva.
A The Guardian cikke az észt erdőket hozza fel példának: az országban 2015-ben módosítottak a fakitermelési szabályozáson, egészen pontosan lazítottak rajta, és ma már engedélyezik azt is, hogy idősebb erdőkben is lehessen fát vágni. Mindez azért történt, hogy az észtek meg tudjanak felelni a nemzetközi keresletnek, valamint az európai zöld megállapodásnak is, amely elég magasra teszi a lécet a környezettudatos energiaátalakítás terén.
Észtország területének több mint felét erdőtakaró borítja, a kétmillió hektárból 380 ezer a Natura 2000 hálózat tagja. A Natura 2000-t az Európai Unió hozta létre, tulajdonképpen területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózatát takarja, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes élőhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való megőrzöttségét. Észtországban a Natura 2000-res területeken is szabad a favágás.
A The Guardian összevetette ezeket a területeket a Global Forest Watch adatbázisával, és azt találta, hogy az itt található erdőtakaró rohamosan csökkenni kezdett 2015 után. 2001 és 2019 között összesen 15 ezer hektárnyi Natura 2000 erdő tűnt el, az utolsó öt év felelt ennek 80 százalékáért. Érdemes megjegyezni, hogy ez nemcsak a biodiverzitás eltűnése miatt probléma, hanem azért is, mert az erdőtakaró kevesebb szén-dioxidot képes felvenni így a levegőből, hozzájárulva a klímaváltozáshoz.
Nemcsak Észtországban van ilyen probléma azonban: bár a szénről fatüzelésre való átállás egyszerű és zöld megoldásnak tűnhet európai szinten is, a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű. Egészen addig nincs probléma, amíg az elégetett fa helyére új kerül, hiszen ez fel tudja venni azt a széndioxid-mennyiséget, amit az előző égetésével a levegőbe eresztettünk, csakhogy a szénfelvétel képessége hosszabb idő alatt alakul ki az ültetett fáknál, mint gondolnánk. Egészen addig pedig egy adagnyi fa elégetésével több szén-dioxid kerül a levegőbe, mintha szenet vagy földgázt égetnénk. Rövid távon tehát akár károsabb is lehet ez a fajta biomassza, mint a szén felhasználása.
Európában a fára való kereslet először 2009-ben nőtt meg, amikor az EU meghatározta, hogy a tagországok energiaellátásának 20 százaléka megújuló forrásból kell, hogy érkezzen 2020-ig. Ugyanekkor lett a biomassza karbonsemleges energiaforrás hivatalosan. A hibát ott vétették, hogy az a biomassza is szénsemlegessé vált, amelyhez fákat kell kivágni, nem csak az, ami már egyébként is létező hulladékból nyerődik ki.
Tudósok figyelmeztették az Európai Uniót, hogy a 2030-ig a mostani megújuló mennyiséget megduplázandó szabályozások éppen az ellenkezőjét fogják elérni, mint amire az EU számít, és a biomassza-kitermelés csak hozzájárul majd a klímaváltozáshoz, a The Guardian szerint elsősorban a fakitermelő lobbisták hatására a szabályozást nem módosítják. Az elmúlt években szinte az összes európai országban megnőtt a fakivágás mennyisége energiatermelési célokból. 2019-ben az EU-ban fák majdnem negyedét ebből a célból vágták ki, míg 2000-ben ez csak 17 százalékra rúgott.
A biomassza jelenleg az EU megújulóenergia-felhasználásának 60 százalékát teszi ki, ez több, mint a nap- és szélenergia együtt.
