A rovat kizárólagos támogatója
2012. augusztus 1-jén lépett hatályba a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. Kormányrendelet legújabb módosítása, mely leginkább az ebtartókat érinti. a Rex Alapítvány véleménye a szigorodó állatvédelmi jogszabályokról.
„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” (Mahatma Gandhi)
Bár a kutyák helyes tartásának alapvető szabályait évezredes tapasztalat csiszolta, sajnos – akarva vagy akaratlanul – mind a mai napig számos visszássággal találkozunk e területen.
A felelős kutyatartótól elvárható, hogy a jó gazda gondosságával lássa el állatát, azonban még mindig találkozhatunk olyan felelőtlen gazdákkal, akik a kutyák legalapvetőbb igényeit sem elégítik ki. Ezért a kutyák „jogait” és a gazdák kötelezettségeit állatvédelmi törvények és rendeletek szabályozzák, melyek a közelmúltban jelentős változáson estek át.
Kutyákat védő jogszabályok
Minden olyan tényező amely a kutyák jóllétét veszélyezteti állatvédelmi kérdés. E hiányosságok megelőzésében és felszámolásában a kutyákat törvényi szabályozás védi, melyek megsértése esetén az eb tartókra –a kihágás súlyosságától függően- enyhébb vagy szigorúbb büntetést róhatnak ki. Örvendetes, hogy az állatok védelmét szolgáló talán legszigorúbb törvények és rendeletek az Európai Unió területén épp hazánkban születtek meg. A kutyák védelmét is biztosító legátfogóbb jogszabály az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (közismertebb nevén állatvédelmi törvény), mely megszületése óta rengeteg módosításon esett át, és a közelmúltban elfogadott kormányrendelet értelmében számos kutyákat is érintő újabb passzussal egészült ki.
Szigorodó előírások
2012. augusztus 1-jén lépett hatályba a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 16.) Kormányrendelet legújabb módosítása, mely leginkább az ebtartókat érinti.
Az új előírások értelmében kistestű ebeknek (20 kg-ig) legalább 10m2, közepes testűeknek (20-40kg) 15m2, nagytestűeknek 20 m2 területet kell biztosítani a jövőben. Változnak a kikötve tartás szabályai is. Kistestű ebet legalább 4, közepes testűt 6, nagytestűt 8 méteres eszközzel (lánc, kötél stb.) szabad csak megkötve tartani.
A kutyákkal szemben kegyetlenkedőkre is sokkal nagyobb szigorral sújtanak le. A kihágások esetén kiszabható állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nő, de többszöri jogsértés esetén akár több százezer forintos bírságot is ki lehet majd szabni. Az állatvédelmi bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően felszorozzák. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltja, állatot kínoz az állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, az állatot elűzi, elhagyja. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint.
Ugyancsak százötvenezer forintra büntethető az a személy, aki állatot emberre vagy állatra uszít, állatviadalra idomít, állatviadalt szervez, tart, arra fogadást szervez, azon közreműködik részt vesz, fogadást köt, állatviadal céljára állatot tenyészt, képez, idomít, forgalmaz, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsát. Fontos, hogy a kutyák küllemének megváltoztatása céljából fülcsonkítás nem, csak farok kurtítás lesz végezhető, az is csak az állat hét napos koráig. Szintén újdonság, hogy a kutyakölyköket nyolchetes korukig kötelező lesz anyjukkal tartani.
Kötelező mikrocsipezés
A jogszabályváltozás leglényegesebb pontja, hogy 2013. január elsejétől a négy hónaposnál idősebb ebek már csak elektronikus transzponderrel (mikrocsippel) megjelölve tarthatók. A közelmúltban életbe lépett rendelet értelmében a gazdáknak még öt hónap áll rendelkezésére, hogy elvégeztessék a szükséges állatorvosi beavatkozást.
Az ebek mikrocsipes egyedi megjelölése és központi regisztrációja köz- és állategészségügyi, állatvédelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hisz így az elveszett állatok könnyen visszatalálnak gazdáikhoz, és a felelőtlen ebtartók is felelősségre vonhatók. Ezért kiemelten fontos, hogy a közelmúltban megjelent kormányrendelet 2012. januárjától kötelezővé teszi minden 4 hónapos kort betöltött eb mikrocsippel történő megjelölését. A mikrocsip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta (ez az összeg nem tartalmazza az állat előzetes vizsgálatának díját), de a későbbi esetleges adatmódosítások ingyenesen lesznek. A jogszabály előírja azt is, hogy minden állatorvosnak ellenőriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülő, korábban még nem látott kutyák rendelkeznek-e mikrocsippel, és amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak ezt jelentenie kell a kerületi Főállatorvosi Hivatalban. A bejelentés alapján a hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelősségre vonható, megbírságolható.
A külföldi példák alapján remélhető, hogy amennyiben a kutyák országszerte „személyi igazolványhoz jutnak”, radikálisan csökkenni fog a kóbor állatok létszáma. Az állatvédők és a hatóságok egyaránt bíznak abban, hogy a mikrocsipezéssel néhány éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhető lesz, hogy felelősségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a jogalkotó az Uniós országok gyakorlatát tartotta szem előtt, amikor a rendelkezések betartásában feltételezte az állampolgárok önkéntes jogkövető magatartását. A hazánkban e téren tapasztalható sajátosságok miatt azonban, várható, hogy -a civil állatvédő szervezetek aktív részvétele, valamint a hatóságok tervszerű és hatékony ellenőrzése, illetve a szükséges szankciók kiszabása nélkül- az új jogszabályok szigorú rendelkezéseinek ellenére sem lehet érvényt szerezni a „blökik jogainak.”
Összeállította: Dr. Király Péter a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója
További információk: Rex Kutyaotthon Alapítvány
Kapcsolódó anyagok:
