Csak a felszín alatti vízkészletek utánpótlása évente kétmilliárd köbméter, ebből az egész Balaton medrét fel lehetne tölteni, és nem csak hogy bőségesen elegendő Magyarország lakosságának, de még többlet is képződik – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.
A közlemény idézi Kurdi Viktort, a szövetség elnökét, aki cáfolja, hogy romlana a magyar ivóvíz minősége, hanem a nemzetközi szabályozások szigorodtak. Így bár folyamatosan javul a magyarországi ivóvíz minősége, a drasztikusan szigorodó előírásokkal nehéz lépést tartani.
Az egységes határértékek bevezetése egyébként más tagállamoknak is okozott gondot. Például Ausztriában a nitrát határértéke korábban 100 milligramm/liter volt, miközben Magyarország mindössze 20 milligrammot engedett a szabály literenként. Az uniós csatlakozás úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy a határértéket mindkét országban 50 milligramm/literre változtatták. Ennek ellenére is számos osztrák nagyvárosban volt 60-70 milligramm a literenkénti érték, ezért ott is el kellett végezni a szükséges beruházásokat.
Az arzén határértékével pedig az a gond, hogy Magyarországon – ellentétben számos tengerparti országgal, ahol rendkívül sok kagylót, halat és egyéb tengeri állatot fogyasztanak – nagyon kevés arzén jut a szervezetbe. Ezért nem volt indokolt nálunk ugyanolyan szigorral eljárni, mint a tengerparttal rendelkező országokban. Az EU-ban azonban csak egységesek lehetnek a határértékek, így Magyarországnak el kellett fogadnia az előírásokat. A víz arzéntartalmának csökkentést szolgáló beruházásokat egyébként az EU jelentős arányban támogatja.
Kapcsolódó anyagok:
Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok
