ivóvíz

A hazai települések ötödén találtak a csapvízben gyomirtókat, rovarölőket és más mezőgazdasági vegyszereket. A glifozát is számos település ivóvizében jelen van, derül ki az Átlátszó által kikért adatokból.

Az Átlátszó nemrég megírta, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú településnek felel majd meg. Vajon ez soknak vagy kevésnek számít? Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívták segítségül.

Magyarországon mára sokféle arca lett a vízszegénységnek. Kezdve a klasszikus kútrajárástól, ahol nincs vezetékes víz, egészen a Homokhátságig, ahol a gazdák kénytelenek megélni a kutak kiszáradását. Vízért küzdenek a szegregátumokban lakók, a csőtörések miatt vízhiányt elszenvedők, a sivataggá váló területen élők, az elhasználódott csövek szennyezése vagy a fonalféreg-fertőzés miatt víz nélkül maradók.

A Víz Koalíció a biztonságos ivóvízellátásért folytatott 3 éves küzdelme során – miközben feltérképezte a víz hazai útját a vízkészlet bázistól a szennyvíz tisztításáig – azzal szembesült, hogy az egész rendszerre jellemző a vízszegénység valamilyen formája.

Bécs városvezetése elindította a világ legnagyobb zárt ivóvíztárolójának bővítését Neusiedl/Steinfeld településén, Alsó-Ausztriában. A projekt célja, hogy jelentősen növelje a bécsi vízellátó rendszer legnagyobb tárolójának kapacitását, amely így összesen egy milliárd liter víz tárolására lesz képes.

A vízszegénység sokféle megjelenését kívánta megmutatni meg a Víz Koalicíó A kutak útján című konferenciája, amely kiemelkedő része volt a Civil Kollégium Alapítvány Részvétel Hónapja – Légy a demokrácia őre programsorozatának.

Azt hinnénk, a palackozott víz ivásával jobban támogatjuk szervezetünket, mint a csapvízzel, ugye? Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk, állítja egy új vizsgálat. Több káros vegyszer lehet a műanyag palackokban.

Szombaton tetőzhet Budapesten az elmúlt évek legnagyobb árvize. Ugyanakkor a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutak és így az ivóvízellátás biztonságban vannak, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere. Az ökológus szerint ilyenkor a legfontosabb természetesen az árvízhelyzet kezelése, de hosszú távon a víz megtartására is gondolni kell.

Minden évben egyre nő az aszályos napok száma és csökken a lehulló csapadék mennyisége, mégis évi másfél balatonnyi belvizet vezetnek el. Mindeközben értelmetlen, de a NER-t búsásan hízlaló mutyiberuházásokra van pénz, a vízvédelemre csak csurran.

Az egész EU-ra kiterjedő ivóvízvizsgálat a minták 94%-ában TFA „örök vegyianyag” szennyezést mutatott ki Csak a PFAS-peszticidek és F-gázok gyors betiltása mentheti meg az ivóvizünket.