A rovat kizárólagos támogatója

A Civil Kollégium Alapítvány közösségszervező programjában létrejött, civil hálózatként működő Víz Koalíció tanulmányára hivatkozva a 2023. április 6-án Gulyás Gergely miniszter a kormány nevében felkérte Lantos Csaba energiaügyi minisztert az ivóvízhálózat kockázati felmérésére, az országos csőcsere program elkészítésére és az egységes vízdíjtarifák kidolgozására. Mindhiába. Most kaptak egy nyílt levelet.

Mivel az elmúlt félévben semmiféle hivatalos információ nem került nyilvánosságra a fenti ügyekben, a fővárosi agglomeráció vízhálózati problémákkal küzdő településein élők által 2021 őszén létrehozott ernyőszervezet november 22-én levelet küldött mindkét miniszternek. A Víz Koalíció Facebook-oldalán november 23-án publikált szövegben a civilek alapvetően arról érdeklődnek, hogy miként szándékozik orvosolni a kormányzat a tavalyi aszályos nyáron már országoson jelentkező vízellátási problémát.

Lantos Csaba egy tegnapi  cikkünkben a megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél témaköz mellett részben érintette a vízi közműveket is.

Íme a poszt: 

“Sűrű napokat él a víziközmű ágazat és a 2011. évi CCIX. törvény, amely a víziközmű-szolgáltatásról szól és napjainkban többszöri módosításon esik át.
Mindeközben arról mélyen hallgatnak, ami az áprilisi kormányinfón történt, nevezetesen Gulyás Gergely miniszter, a kormány nevében felkérte Lantos Csaba energiaügyi minisztert az ivóvízhálózat kockázati felmérésére, országos csőcsere program elkészítésére és az egységes vízdíj javaslat kidolgozására.
Na ezekről azóta sem hallani, ám sok minden másról igen, MEKH vízdíj javaslatok titkosítása, államosítás könnyítése, nem lakossági fogyasztók vízdíjának egységesítése piaci alapon, Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozása.
Szóval írtunk egy jó hosszú levelet a minisztereknek, amelyben részletezzük a korábbi megnyilatkozásaikat, számon kérjük őket, kérdezünk és közben a saját álláspontunkat is kifejtjük.

eterrnit/ azbeszt vízcső toldás mint kiállítási darab. kép: Sarkadi Péter greenfo

Olvassátok:

“Tisztelt dr. Gulyás Gergely Miniszter Úr!
Ön a 2023. április 6-i Kormányinfón – a Víz Koalíció tanulmányának adataira hivatkozva: Addig jár a korsó a kútra – víz koalíció (pdf. 4,6 MB.) az alábbi bejelentést tette: „A tegnapi napon a kormány hosszan tárgyalt a víziközművek helyzetével kapcsolatosan. Ismert az, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az önkormányzatok számára lehetővé tettük a víziközművek átadását, és ebben az esetben az állam ezeket átveszi. Itt két olyan problémával szembesültünk, amelyet egyelőre csak nevesített és meghatározott a kormány. Az egyik hogy a vízvezetékrendszer felújítása elengedhetetlenül szükséges, a hálózati veszteség országosan 22%, vannak olyan térségek, ahol 60%, tehát olyan rossz állapotban vannak a vízvezetékek, hogy akár a víz 60%-a is elfolyik azt megelőzően, hogy a fogyasztóhoz érne. Éppen ezért itt egy átfogó felújításra van szükség, ráadásul ez az egyetlen terület, ahol a rezsicsökkentés bevezetésekor az akkori árakat maximáltuk, ezért többszörös különbségek vannak a vízárakban az ország különböző pontjai között. Arra adtunk felhatalmazást az energetikai miniszternek, Lantos miniszter úrnak, hogy mind a vízvezeték-rendszer felújítására, mind pedig amennyire lehet, egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra tegyen a kormány számára javaslatot.”
Miközben a kidolgozandó javaslatról 2023. április 6. óta nincs kormányzati kommunikáció, 2023. július közepén robbant a hír a médiában a sávos vízdíj bevezetésének kormányzati tervéről, mely szerint a lakossági fogyasztók havi 5 köbméteres vízfogyasztásig rezsicsökkentett díjat fizetnének, az e fölötti fogyasztásért azonban – a gáz- és áramdíjakhoz hasonlóan – piaci árat.
A hír érthetően borzolta a kedélyeket, és sokan szerették volna megtudni, hogy a 2013-ban rögzített vízárhoz képest jelenleg melyek ezek a piaci vízdíjak. Mivel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) – függetlenül a rezsicsökkentett víz árától – törvényi kötelezettsége minden évben javaslatot tenni az energiaügyi miniszter számára az aktuális piaci vízdíjra, a Víz Koalíció közérdekű adatigényléssel fordult a hivatalhoz, hogy kikérje az elmúlt közel 10 év piaci vízdíjra vonatkozó javaslatait, de az adatok kiadását a hivatal – „döntéselőkészítő anyag”-ra történő hivatkozással – megtagadta.
Ezért a Víz Koalíció panaszt nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, majd elindított egy országos levélkampányt, hogy megtudja, mennyit költenek a helyi szolgáltatók egy-egy település vízhálózatának működtetésére és felújítására.
Ezeknek az adatoknak az ismerete szükséges ugyanis ahhoz, hogy: Tisztában legyünk a víz tényleges értékével.
Lássuk, hogy mekkora a különbség a víz jelenlegi ára és az ivóvíz előállításának valós költsége között.
Felhasználóként értsük, hogy miért romlott le ennyire a víziközmű-hálózat állapota, miért van ennyi csőtörés, nyomáscsökkenés, vízhiány, kétes minőségű ivóvíz.
És ez lehetne az alapja a vízdíjról szóló társadalmi egyeztetésnek is.
Hogy megtudjuk, sikerült-e az elmúlt fél évben az Energiaügyi Minisztériumnak elkészítenie a hazai vízvezetékrendszer – Miniszter Úr által is „elengedhetetlenül szükséges”-nek ítélt – felújítására és az egységes árrendszerre vonatkozó javaslatát, illetve hogy tervezi-e a minisztérium a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vízdíj javaslatait nyilvánosságra hozni, a Víz Koalíció újabb egyeztetési lehetőséget kért V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkártól, amire 2023. október 4-én került sor.
A megbeszélésen V. Németh Zsolt államtitkár úr arról tájékoztatta a Víz Koalíciót, hogy a minisztérium szerint nincs szükség a víziközművek állapotának országos kockázati felmérésére, mert tudják, hol van probléma. (Ezzel a Víz Koalíció nem ért egyet, véleményünk szerint szükség lenne ilyenre, mégpedig pontos térkép adatokkal, prioritásokkal.) Nem tartja szükségesnek a minisztérium az országos csőcsere programot sem, mert a gördülő fejlesztési tervben (GFT) minden vízszolgáltató pontosan tudja-látja, hogy hol kell beavatkozni és rekonstrukciót végezni, illetve megtudtuk még, hogy a minisztérium tervezi újabb adatokkal kiegészíteni a MEKH adatszolgáltatását. Az egységes vízdíjra és annak esetleges emelésére vonatozó kérdésre az volt az államtitkár úr válasza, hogy „nincs tervben a lakossági vízdíj emelése”, illetve a nem lakossági vízdíjakra rákérdezve is ugyanez volt a válasza, és javasolta, hogy erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezzük meg. Az államtitkár úr szerint továbbá évi több száz milliárd forintra lenne szüksége az ágazatnak, ehhez képest a jövő évi költségvetésben 50 milliárdot tervez erre fordítani a kormányzat. Rákérdeztünk, hogy ezt mire szánná, esetleg rekonstrukciókra? A válasz az volt, hogy igen, és egyben működési költségekre is. Arra a kérdésünkre, hogy ez hogyan viszonyul a korábban említett több száz milliárdos forrás igényhez, az volt a válasz, hogy “csapataink harcban állnak” a forrásokért.

Rákérdeztünk a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) vízdíj-javaslataira is, illetve hogy tervezi-e a minisztérium nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat. Államtitkár úr azzal tért ki a válasz elől, hogy a MEKH-nek nem főnöke az államtitkárság, és mivel ebben az ügyben folyamatban van egy per a fővárossal, várjuk meg inkább annak a végét. A Víz Koalíció ezzel nem ért egyet, az álláspontunk szerint a MEKH a kormányzat számára törvényi előírásnak megfelelően készíti el minden évben a vízdíj-javaslatát, így a kormányzat egyértelműen dönthetne annak nyilvánosságra hozataláról, ráadásul ez lehetne az alapja egy társadalmi párbeszédnek a víz áráról, mert a hivatal is problémának tartja, hogy az emberek nem érzik a víz fontosságát és értékét. Véleményünk szerint ebben komoly felelősség terheli a kormányzatot: részben az információk eltitkolásával (MEKH), részben a vízdíj 2013-as rögzítésével.

Az egyeztetésen felmerült a víziközmű vagyon államosítása is, vita volt arról, hogy mi a jó struktúra, és természetesen vannak érvek és ellenérvek mindkét oldalon, amelyek megfontolandók. A Víz Koalíció szakmai tanulmánya azonban mind a 2020-as, mind a 2021-es évre vonatkozóan azt támasztja alá, hogy az állami szolgáltatók mutatói rosszabbak, mint az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatóké. Nem látunk továbbá garanciákat arra, hogy ha állami tulajdonba kerül a víziközmű vagyon, akkor az később is közösségi (azaz állami) tulajdonban marad. A gyakran változó alkotmány és a nagyüzemi törvénykezési tempó – az államtitkár úr hivatkozása ellenére – semmilyen védelmet nem jelent. De amennyiben a finanszírozás nem megoldott, majdnem mindegy, hogy milyen tulajdonú szolgáltató nem tudja majd ellátni a feladatát.
Szóba került még az ágazatban dolgozók helyzete, az anyagi és erkölcsi megbecsülésük hiánya és az ágazati képzés leépülése is. Ezeken a területeken szintén sürgős beavatkozásra lenne szükség, ha azt szeretnénk, hogy a jövőben is legyenek jó vízügyi szakembereink. Ebben egyetértés volt ugyan az államtitkár úrral, de a konkrét lépéseket nem látjuk. Túl sok előrelépést tehát nem tapasztalt a Víz Koalíció az egyeztetésen, a kommunikációra való nyitottságot mégis értékeltük a találkozóban.
Sajnálatosan azonban, még két hét sem telt el az államtitkári találkozó után, amikor 2023. október 10-én az Energiaügyi Minisztérium minden különösebb kommunikáció és információ nélkül, szinte „titokban”, és mindössze 8 napos (!) határidővel „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló tervezetét.
2023. október 16-án aztán megtudhattuk, hogy mégis tervben van a nem lakossági fogyasztók esetében a piaci ár bevezetése, aminek az indoklása olyannyira méltatlanra sikerült, hogy arra inkább nem térnénk ki. Amire viszont kíváncsi lenne a Víz Koalíció az az, hogy mely szolgáltatók tettek szert “érdemtelenül nagy nyereségre” 2022-ben az Önök adatai szerint? Ezzel indokolja ugyanis a kormányzat a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap felállításának szükségességét, amely a szakminiszter döntése alapján – egyelőre átláthatatlan szempontok szerint – határozza majd meg, hogy a jövőben melyik víziközmű-társaságnak mennyit kell befizetnie az alapba vagy mekkora juttatást kap abból.
Hamar kiderült az is, hogy a „társadalmi egyeztetésre” kiírt törvénymódosítás tervezetében az áll, hogy az Energiaügyi Minisztérium nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva 30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó, a tárca részére készített javaslatokban foglalt adatokat, köztük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elmúlt 10 év piaci vízdíjára vonatkozó számításait. A törvény ugyancsak jövő januárban lép hatályba, de addig is egy kormányrendeletben biztosíthatják az adatok titkosítását. Ez vélelmezhetően egy áthidaló rendelkezés lenne, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva tartaná homályban az adatokat. Erre utal, hogy a törvénytervezet egy még ki nem adott kormányrendeletet helyez hatályon kívül.
Vajon mitől válhatott hirtelen nemzetbiztonsági kockázattá az egyébként nyilvános adat, amit korábban nemcsak a Víz Koalíció, de Budapest főváros vezetése is kikért, és első fokon pert is nyert az azt elutasító hivatallal szemben? Hogy mi indokolhatja ezt a lépést, arra nehéz más magyarázatot találni, mint hogy
a MEKH az elmúlt 10 évben – törvényi kötelezettségét megszegve – mégsem készítette el a javaslatot, ha kiderülne a rögzített ár és a kitermelés valós költsége közti különbség, az alapja lehetne egy sor kártérítési pernek a vízszolgáltatók és a kormányzat között, ami súlyos terheket róna a költségvetésre.

Mintegy kegyelemdöfésként 2023. október 31-én az is kiderült, hogy a kormányzat csak 2025-től tervezi – a víziközmű ágazatot is sújtó – közműadó teljes kivezetését, ez alól felmentést a törvényjavaslat értelmében nem a például mindannyiunk vízellátását biztosító víziközmű ágazat, hanem az „életben maradásunkhoz nem feltétlenül szükséges reklámpiac” kap 2023 után 2024-ben is. Sőt, úgy tűnik hogy az egészséges ivóvíz alapélelmiszerként való elismerését még a túró rudi is megelőzi, hiszen míg előbbit 27%-os áfa terheli, utóbbi áfatartalmát 18%-ra csökkentette a kormány.

A Víz Koalíció álláspontja az eddig elhangzottakkal kapcsolatban az, hogy:
A MEKH vízdíj javaslatainak nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen, amely alapja lehet a víz értékéről szóló társadalmi párbeszédnek. Ehhez a kormányzatnak minden eszköz és információ a rendelkezésére áll, így minden felelősség őt terheli az elmulasztása miatt.
A víz díjának megállapítását társadalmi párbeszédnek kell megelőznie, ahol nem hagyható figyelmen kívül sem az egy háztartásban élők száma, sem a szociális szempontok. Az egységes vízdíj bevezetéséről szakmai egyeztetés, a víz területileg eltérő előállítási költségeihez a szolgáltatók kompenzálása szükséges.
A jelenleg tervezett intézkedések csak a rendszer működtetésére és az akut hibák elhárítására elegendőek. Az elmúlt 10 év árbefagyasztásának következtében a víziközmű ágazatból – szakemberek szerint – 1000-3000 milliárd forint közötti összeg hiányzik. Ennek pótlása szükséges.
Nem látjuk indokoltnak a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozását.
Továbbra is várja a Víz Koalíció az április 6-i kormányinfón bejelentett kockázatelemzést és a vízvezeték-rendszer országos felújítására tett miniszteri javaslatot.

Tisztelt Miniszter Úr!
Ennyi rossz hír után a Víz Koalíció az alábbi kérdésekre várja a választ Öntől:
— Hol tart az Energiaügyi Minisztérium – Ön által 2023. április 6-án bejelentett – kormányzati felkérésre készülő, a vízvezeték-rendszer – Ön szerint is „elengedhetetlenül szükséges” – felújítására és az egységes árrendszerre vonatkozó javaslatának kidolgozása?
— Milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejt a vízdíj nyilvánossága?
— Valóban piaci árat tervez a kormányzat a nem lakossági fogyasztók esetében?
— Mely víziközmű szolgáltatók voltak nyereségesek 2022-ben – különös tekintettel azokra, akik a kormányzat álláspontja szerint olyannyira “érdemtelenül nagy nyereségre tettek szert” –, hogy az szükségessé teszi egy Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozását?
Várjuk mielőbbi válaszát!
Budapest, 2023. november 22.”

“Tisztelt Lantos Csaba Miniszter Úr!
Tájékoztatjuk, hogy az 2023. október 4-én V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkárral folytatott egyeztetésen elhangzottaknak megfelelően, továbbá az ott nyitva maradt kérdéseink megválaszolása érdekében, a Víz Koalíció a mai napon a mellékelt tájékoztatást kérte dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől.
Várjuk Miniszter Úr álláspontját is a feltett kérdéseinkkel kapcsolatosan!
Budapest, 2023. november 22.”

Az írást alátámasztó cikkek, információk a poszt végén

Nyitókép: depositphotos

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás