Vajon ténylegesen mibe kerül, és mennyire fenntarthatatlan a spanyol zöldségtermesztés? Nagy ára van annak, hogy Spanyolország Európa kertjévé vált: a hegyekben eredő folyók egyre kevésbé tudják kiszolgálni a déli országrész zöldség- és gyümölcstermelését.
Az OECD szerint Spanyolországban a víz 67 százalékát a mezőgazdaság használja fel, de ez a szám délkeleten akár a 90 százalékot is eléri. Európa egészét tekintve a vizek felét használja fel a mezőgazdaság, de a déli tagállamokban ezt nehezebb megvalósítani. Hogy mégsem lehetetlen, azt Izrael példája bizonyítja, ahol a csepegtető öntözés révén 50 százalékosra szorították a mezőgazdasági vízfelhasználást.
Meleg van, víz nincs
A spanyol kormány az 1970-es években úgy döntött, hogy az ország délkeleti partjainál található Murciát és Almeríát „Európa kertjévé” alakítja. A probléma csak az, hogy ezek a területek nagyon szárazak, Spanyolország három fő folyója közül egyik sem érinti ezeket. A megoldás az volt, hogy a hatalmas Tejo folyó felső folyásáról 300 kilométeres csővezetéken keresztül vizet szivattyúznak a déli tájakra.
Sótalanított tengervíz
Spanyolország déli partjainál az űrből is látható egy fakító fehér folt, mely szinte világít a tenger kékje és a hegyek barna színe között. Olyan, mintha hó borítaná a tengerpartot, ám valójában üvegházak láthatók több ezer kilométer távolságból. Spanyolország Almeria nevű tartományában az 1960-as években kezdett kiépülni egy fóliasátor- és üvegház-birodalom, melynek területe ma már 8500 négyzetkilométer. Csak összehasonlításképp: ez a Balatonnál több mint tízszer nagyobb.
Almería tartományt ma az űrből is látható növényháztenger fedi: mintegy 8500 négyzetkilométeren csillog az üveg és a fólia. És bár Európa egyik legmelegebb pontján járunk, a fehér felület visszaveri a napsugarakat, így itt a globális felmelegedés ellenére is tízévente 0,3°C-kal csökken az évi átlaghőmérséklet. A tartomány évente körülbelül 3,5 millió tonna paprikát, paradicsomot, uborkát és dinnyét termel, ennek vízigénye drasztikus. Az elmúlt 40 év során a Tejo felvizének hozama 40%-kal csökkent, négy éve már majdnem kiszáradt, és veszélybe kerültek azok a védett, vizes élőhelyek is, amelyek Tejo vizére támaszkodnak. Ezért Almería öntözése egyre inkább a sómentesített tengervízre támaszkodik. Ennek membrántechnológiát Izrael fejlesztette tökélyre. Jóval drágább megoldás, mint a rétegvizek hasznosítása, de a vízszegény, tengerparti régiókban nincs más választás.
