Hatalmas összegeket kell fordítani atomenergetikai fejlesztésekre a következő 30 évben ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse kibocsátáscsökkentési céljait, miközben az áram iránti igény nő – nyilatkozta egy francia lapnak Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa.
A francia biztos szerint a meglévő atomerőművekre 2030-ig 50 milliárd eurót kell költeni, a következő generációs létesítmények pedig tízszer ekkora befektetést igényelnek 2050-ig.
A nyilatkozat főleg azért érdekes – valószínűleg a Bloomberg is ezért szemlézte –, mert az EU nemrég hozta nyilvánosságra azokat a terveit, hogy milyen beruházások kaphatnak fenntartható minősítést az energetikai átmenet során. Ezek szerint ezt a minősítést atomerőművek mellett földgáztüzelésű egységek is megkaphatják, mert egy ideig még szükség van rájuk a megújuló energiaforrások termelési ingadozásainak kiegyenlítéséhez.
Ezeket a terveket sok környezetvédő szervezet kritizálta, ami a gáz esetében abból a szempontból érthető, hogy végső soron egy fosszilis energiaforrásról van szó – még ha a szénnél kevesebb szén-dioxid is kerül az elégetésével a légkörbe. De az atomenergia „zölddé” minősítését is sokan kritizálták, köztük a német Zöldek immár kormányzati pozícióban ülő vezetői. (Miközben a földgázzal nincs bajuk, ami klímavédelmi szempontból legalábbis furcsa.)
Thierry Breton valószínűleg ezért is fontosnak tartotta elmondani a véleményét, miszerint mind a megújuló, mind az atomenergiába rengeteget kell beruházni ahhoz, hogy elérhető legyen a klímasemlegesség az EU-n belül 2050-re. A szükséges tőke összegyűjtéséhez pedig nagyon fontos, hogy az atomenergia is az elfogadott kategóriába tartozzon a most alakuló uniós taxonómiában. Mivel Franciaországban az áramtermelés meghatározó részét az atomerőművek adják, nem meglepő módon ezt a francia kormány is így gondolja (a magyarral együtt), vagyis itt nincs összhang az EU két legnagyobb gazdaságát vezető kormányok között.
