Óriási érdeklődés közepette került sor tegnap délután a „koala ősbemutatóra”, vagyis Nur-Nuru-Bin és Vobara ünnepélyes bemutatkozására. Az állatok másfél hete érkezett Budapestre, és mától tekinthetők meg. A héten csaknem 700 koalát altattak el titokban az ausztrál vadvédelmi hatóságok.
Vobara és Nur-Nuru-Bin február 24-én érkezett meg Budapestre. Mindkét koala hím, és a queenslandi alfajhoz tartozik. Nur-Nuru-Bin 2012. június 16-án született a Mechelen melletti állatparkban, neve az ausztrál őslakók nyelvén déli szelet jelent. Vobara 2012. július 29-én jött a világra a duisburgi állatkertben, amely az első volt Európában, ahol a koalákat sikerült szaporítani. Mindkét állat elég fiatalnak számít, a hím koalák kifejlett méretüket negyedik életévükben szokták elérni, és háromévesen válnak ivaréretté. Az állatkert azért tart jelenleg két hím koalát, mert a nemzetközi koalaprogramhoz újonnan csatlakozó állatkertek először mindig csak hímeket kapnak. Majd néhány éven belül nyílik lehetőség arra, hogy az egyik hím helyett egy nőstény érkezzen.. Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először.
A koalákat rengeteg mítosz és tévképzet lengi körül – még a nevüket is egy elírásnak köszönhetik. Az ausztrál őslakosok eredetileg gulának nevezték őket, amit a brit hódítók hallás után úgy írtak le, hogy koolah. Aztán valaki elírt egy betűt, és már meg is volt a máig használatos koala kifejezés. Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben lehet koalákra bukkanni. Ennek egyik oka, hogy csak az európai és észak-amerikai állomány növekedésével arányosan kaphatnak újabb állatkertek koalatartási engedélyt a világ összes koaláját tulajdonló ausztrál kormánytól.
Az állatkerteknek ezenfelül biztosítaniuk kell a megfelelő eukaliptuszellátást: a budapesti állatkert Dél-Angliából importálja a leveleket, melyekből egy koala átlagosan negyven dekát fogyaszt el naponta. Éves szinten a koaláink mintegy 9 millió forintnyi eukaliptuszt termelnek be. Hogy a koalák akkor se maradjanak éhen, ha valami miatt elakadna a szállítmány, az állatkert saját üvegházban is képes valamennyi eukaliptuszt termelni szükség esetére. A koala nem a legaktívabb állat a földön, napi 20 órát alszik, a maradék időben pedig eszik. Az eukaliptusz egyébként a többi állat számára fogyaszthatatlan, a koalák is csak a rekordhosszúságú vakbelüknek köszönhetik, hogy fel tudják dolgozni a kemény, bőrszerű leveleket. Az újszülött koalák azonban még nem rendelkeznek az eukaliptusz megemésztéséhez nélkülözhetetlen bélflórával, ezért az anya speciális, híg székletet kezd el termelni, amit elfogyasztva kölyke hozzájuthat a szükséges baktériumtenyészethez-írta a vs.hu
A koalákról, a tartásuk különleges feltételeiről, valamint személyesen a két Budapestre érkezett állatról minden fontos információt elmesél a Fővárosi Állat-és Növénykert honlapjának új, kifejezetten a koalákkal foglalkozó aloldalán, ám érdemes elolvasni a híreink között az elmúlt öt hét során közölt koalaváró cikksorozat egyes cikkeit is.
Csaknem hétszáz koalát altattak el titokban az ausztrál hatóságok
A túlszaporodás és az állatok éhezésének megakadályozása érdekében csaknem 700 koalát altattak el halálos injekcióval titokban a vadvédelmi hatóságok Ausztráliában. Pontosan 686 koalát fogtak el és altattak el halálos injekcióval a Melbourne-től 230 kilométerre lévő Cape Otway Nemzeti Park régiójában. Az erszényesek közül számos az éhhalál közelében volt. A 2013 és 2014 között három szakaszban végzett projekt titokban zajlott, hogy elkerüljék az állatvédők és a közösség zúgolódását – tudósított a The Daily Mail online hírportálja.
Deborah Tabart, az Ausztrál Koala Alapítvány elnöke is felháborodásának adott hangot: "Kegyetlen és durva dolgot tettek a koalákkal, nem tisztelik a turizmusban játszott szerepüket. Hogy bánhattak ezekkel az állatokkal ilyen tiszteletlenül?"
A kormány célja a szenvedő koalák humánus kezelése volt, nem a populáció méretének csökkentése. "Szörnyű dolog látni éhen halni egy állatot. Minden második-harmadik elaltatott koala mindenképpen elpusztult volna a beavatkozás nélkül. Jót tettünk azzal, hogy megszabadítottuk őket a szenvedéstől" – fejtette ki Desley Whisson koalaszakértő, aki az eutanáziaprogramot az ausztrál kormánynak javasolta. Az akciót állatorvosokkal, egyetemekkel és állatjóléti hatóságokkal konzultálva és együttműködve végezték.
Whisson szerint a populáció másik régióba való költöztetése vagy a szaporodás mesterséges szabályozása túl költséges. A költöztetés ráadásul számos negatív következménnyel, esetleg eredménytelenséggel járt volna. A legyengült, éhező állatokat elfogták, elaltatták és regisztrálták. Cape Otway erdős területein mintegy 8000 állat szorongott. Az állatok sűrűsége elérte a 20 egyedet hektáronként – ehhez képest az elfogadható érték Victoria államban az egy hektárra jutó kevesebb mint egy koala. Ilyen helyzetet csak a legjobb állapotban lévő egyedek élnek túl, a legidősebb és legkisebb állatok éhen halnak.
A szakértő úgy véli, a probléma akkor kezdődött, amikor az 1980-as években a koalákat behozták a régióba a Francia-szigetről. Cape Otway eukaliptuszfái rendkívül jó táplálékul szolgáltak a koalák számára, mivel alacsony a toxintartalma, de ásványokban gazdag.
"Az állatok ezért nem mozdulnak innen. Általában ezek az erszényesek éjszakánként egy-két kilométert is megtesznek, de ebben a populációban a koalák a területen maradnak és egyre növekszik a számuk" – fejtette ki Whisson.
Lisa Neville, Victoria állam gazdasági minisztere nem zárta ki egy újabb populációcsökkentés lehetőségét, de nyílt és átlátható akciót ígért. A koalát Ausztrália több államában a sebezhető, Dél-Ausztráliában a ritka fajok között tartják számon. Victoriában a faj nem tartozik ilyen besorolások alá. (MTI)
