Semmit sem tanultak, és mindent elfelejtettek: így dolgozta fel az Orbán-kabinet a 2000-es ciánkatasztrófa tanulságát. A nagybányai szennyezés helyszínén hamarosan újra aranykitermelés indulhat, a magyar kormány hallgatása mellett. A ciánbánya veszélyesebb annál, hogy a kormány sunnyogjon.
Az Együtt-PM írásbeli kérdés benyújtásával próbálja felébreszteni a nyári sziesztán lévő kormánytagokat: itt az alkalom, hogy a gyakorlatban is tegyenek valamit a magyar érdekek képviseletéért. Akár hónapokon belül megkezdődhet a termelés a Magyarország és a térség egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó, korszerűtlen és környezetszennyező ciános technológiával üzemelő nagybányai aranybányában. Ez a fejlemény különösen érzékenyen érintheti az Orbán-kabinetet, hiszen Orbán Viktor első kormányfősége idején történt a tragikus ciánszennyezés, amelyekért a máig hiába vár kártérítést Magyarország.
Elemi érdekünk lenne, hogy hasonló ökológiai krízis ne történhessen a magyarországi folyók vízgyűjtőjén. Emiatt választ várunk a környezetvédelemért felelős kormánytagtól: milyen lépéseket tesz a kormány a lehetséges katasztrófa megelőzése érdekében, milyen garanciákat kapunk egy újabb ciánkatasztrófa elkerülésére illetve az esetlegesen bekövetkező környezeti károk rendezésére, valamint részt vesz-e a magyar kormány a bányanyitás engedélyezési folyamatában – áll Jávor Benedek független országgyűlési képviselő közleményében.
A ciánbánya veszélyesebb annál, hogy a kormány sunnyogjon
Az LMP írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz, az iránt érdeklődve, hogy miért hagyja ennyire látványosan hidegen a kormányt a roppant környezeti veszélyeket rejtő ciános technológiát használó bányák tervezett nyitása. A helyzet komolysága miatt civil szervezetek a hétvégén tartják verespatakon a Széna Fesztivált, ahol az LMP-t Csiba Katalin képviseli.
A két érintett ország EU-s tagsága miatt lenne lehetőség fellépni a magyar érdekeket veszélyeztető beruházások ellen. Sőt, a Fidesz sok képviselője ül az EP legnagyobb frakciójában, ahol ott a lehetőség, hogy a környezetkárosítással fenyegető ipari tevékenységekkel szemben mozgósítsák szövetségeseiket. Hamarosan újraindul az aranykinyerés abban a nagybányai létesítményben, ahol az ezredfordulón a tiszai környezeti katasztrófa történt. Közben a szintén ciános technológiára épülő verespataki aranybánya engedélyezési folyamata is felgyorsult. Úgy fest, hogy keleti folyóink vízgyűjtőjén kiemelt környezeti kockázatú bányák kezdik meg működésüket, veszélyeztetve a határon túli, nagy részben magyarok lakta régiókat, valamint az egész Kárpát-medence környezeti biztonságát és természeti sokszínűségét.
Mit tett a kormány, hogy a tervezett bányanyitások engedélyezése az uniós környezetvédelmi jogot betartva történjen meg? Hogyan veszi ki részét Magyarország az ellenőrzési folyamatból?
Budapest, 2013. augusztus 15.
Csiba Katalin az LMP környezetpolitikai szakszóvivője
Szél Bernadett az LMP társelnöke
