A rovat kizárólagos támogatója
Az akkumulátorüzemek – melyek Magyarországon gombamód szaporodnak és sok ezer milliárd forintnyi közpénzzel támogatottak – régiós konferenciája a Hungarian Battery Week. Több mint tíz civil szervezet szólalt fel az akkumulátoripari szennyezések megfékezése érdekében az esemény nyitónapján.
Az AkkumulátorKÁRosult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS), a Greenpeace Magyarország, az Extinction Rebellion Magyarország (XR) és a Fridays for Future, valamint az akkumulátor-károsult települések lakóinak képviselői is sajtótájékoztatót tartottak az eseményen, hogy felhívják a figyelmet a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia megvalósulásának visszásságaira.
A zöld- és helyi szervezetek képviselői azt mutatták be, hogy hazánk erőltetett akkumulátor nagyhatalommá válása miképp sérti a helyi lakosok azon demokratikus jogait, hogy beleszóljanak az őket érintő beruházásokba, és hogyan veszi el tőlük a lehetőségét annak, hogy tiszta környezetben élhessenek. Ismertették, hogy a hatóságok ellenőrző és szankcionáló tevékenységei mennyire nem képesek betartatni a hazai hatályos előírásokat, megelőzni a baleseteket, szennyezéseket és az üzemek dolgozóinak mérgezéseit, valamint biztonságot nyújtani az üzemek hatásterületén élő több ezer állampolgár számára.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta: „Miközben az akkumulátoripar a sikereit ünnepli, elkeserítő, hogy a hazai hatóságok nemcsak, hogy megelőzni nem tudják a szennyezéseket, baleseteket, de a bejelentett szennyezési eseteket sem képesek kivizsgálni. A mai napig nem tudjuk, hogy miképp került NMP a gödi kutakba, és lassan egy éve nem adtak választ a hatóságok arra, hogy hogyan került NMP Gödön a termőföldre kiömlött szennyvízbe. Ahogy arra sem kaptunk választ, hogy miképp működhetett hónapkon keresztül a Samsung gödi akkumulátorgyára a felfüggesztett környezethasználati engedély hiányában, de arra sem, hogy hogyan bocsáthat ki – a Greenpeace szerint a jogszabályokban megengedettnél sokkal több – NMP-t a komáromi ’magyarországi SK On akkumulátorgyár.”
Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke és az AKÁRTEIS szövetség képviselője hozzátette: „A Samsung Gödön elkövetett rengeteg iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, munkaügyi, környezetvédelmi és építésügyi szabálysértéseit eddig is csak közérdekű adatigényléssel lehetett felderíteni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal a közadatigénylést októberben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette. Vajon milyen érdekeket veszélyeztet az igazság nyilvánosságra hozatala?”
Pap Dániel az XR Magyarország képviseletében kijelentette: „Az akkumulátorgyártás nem csak Magyarországon okoz problémákat, ugyanis az egy globális folyamat része, ami nem kímél környezetet és embert. A kongói kobaltbányákban modern rabszolgasorban dolgoznak emberek, Chilében a lítiumbányászat a helyi őslakosok vízkészleteit teszi tönkre, Szerbiában most is tízezrek küzdenek a lítiumbányák terjedése ellen, Berlinben pedig a Tesla helyi gyáróriásának bővítését akadályozzák aktivisták. A profitérdekeket védő „zöld átállás” helyett valódi, rendszerszintű változást követelünk a vezetőinktől, ami élhető, biztonságos jövőt ad az embereknek, a Föld minden pontján.”
Mindum Károly a Séta a Mecsekért Civil Összefogás képviseletében kiemelte: „A mai napig nem tudunk semmit arról, hogy milyen akkumulátoripari beruházást terveznek Pécsre, de aggódva olvassuk a kormány akkumulátoripari terveit. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítettek számos akkumulátoripari fejlesztést, így az érintett önkormányzatok és lakók nem vehetnek részt az engedélyezési eljárásban, nem lesz beleszólásuk abba, hogy milyen üzem kerül a szomszédjukba. Elfogadhatatlannak tartjuk, ha az itt élők megkérdezése, beleszólása nélkül születik döntés a térség jövőjét meghatározó ügyben.”
Gariscsák Erzsébet a fóti tiltakozók képviseletében kijelentette: „Amíg az agglomerációban vízszegénység van, addig nem támogatjuk a vízpazarló beruházásokat. Fóton márpedig több száz külterületi ingatlan vezetékes vízellátása nincs megoldva.”
Vizkeleti Péter az ácsi Kiállás Egyesület részéről elmondta: „Az ácsi katódgyár olyan kockázatokat hordoz magában, ami nem csak a helyi lakosokat veszélyeztetheti, hanem a kistérség jól prosperáló mezőgazdaságát és állattenyésztését, valamint az egyik nemzeti örökségünket, a bábolnai ménesbirtokot is. Az egy mikron alatti szemcseméretű nehézfémkibocsátás hatásai hosszú távon kiszámíthatatlanok!”
Nemes Tibor a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) nevében elmondta: „Az akkumulátoripari stratégia állatorvosi lova Debrecen, ahol összezsúfolva már számos akkumulátoripari beruházás épül, köztük olyan környezetszennyező és veszélyes gyárak, mint a CATL és az EVE akkumulátorgyára, az EcoPro katódgyára, a Semcorp szeparátorfólia gyára, a CATL akkumulátor-összeszerelő üzeme (amit a megtévesztés miatt először logisztikai csarnoknak építettek), és nem feledkezhetünk meg a BMW akkumulátor-összeszerelő üzeméről sem. Ezek a gyárak felfoghatatlan mennyiségű vizet és energiát fognak használni, amely nem áll rendelkezésre, vagy csak az emberek kárára biztosítható.”
A nyíregyházi Zöld Akciócsoport hangsúlyozta: „Nyíregyháza mindig mezőváros volt, ahol most 944 hektár felvásárolt mezőgazdasági terület várja tárt karokkal a mérgező gyárakat. Nem akarunk Butykatelep helyett Akkumulátortelepet, nem akarunk Császárszállás helyett munkásszállást, nem akarunk szabolcsi alma helyett szabolcsi akkumulátort, ÉLETET és élő Tiszát akarunk!”
Fotók: Greenpeace
