Élelmiszer-ellátási láncunk minősége összefügg az állatjóléttel. A mezőgazdasági feltételek befolyásolják egészségüket, vagyis az általunk fogyasztott ételeket. Nézzünk néhány példát a fenntartható gazdálkodásra Európában a Farm to Fork legújabb epizódjában.
Európában évente több mint 40 millió tonna húst állítanak elő emberi fogyasztásra: az állatok kemény árat fizetnek a jelenlegi üzemi gazdasági rendszerben, mivel az intenzív gazdálkodási körülmények miatt az állomány hajlamosabb a betegségekre. Az EU állattenyésztési ágazata több antibiotikumot fogyaszt, mint a humánorvosi szektor, és így hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia terjedéséhez)
Az Állategészségügyi Világszervezet becslései szerint az állatbetegségek miatti mortalitás globálisan az állattenyésztés legalább 20% -ának csökkenését okozza. Az állatok egészségének megőrzése elengedhetetlen az élelmiszerek biztonságának és megélhetésének védelme érdekében,
Az állatjóléti előírások az EU „Farm to fork” stratégiájának kulcsfontosságú pontjai közé tartoznak, de miről is szólnak pontosan?
Ellátogattunk néhány sertéstenyészetbe Milánó környékén, Bresciába és Cremonába. Az egyik díjnyertes vállalathoz, amely követi a legfontosabb európai állatjóléti protokollokat, mint például az EMAS, az IFS Food és a KIWA Agrifood előírásait. Köszönhetően a Fumagalli által alkalmazott magas színvonalnak, az ő állataiknál nem szükséges a fogak vagy a farok megcsonkítása.
“Az állatvédelem azt jelenti számunkra, hogy biztosítjuk, hogy a tenyész-környezetben az állat természetesen viselkedhessen, hogy maradéktalanul megélhesse viselkedési etológiáját” – magyarázza Pietro Pizzagalli, a Fumagalli egyik vezetője.
A Cremonához közeli gazdaságban, a Cappella De ‘Picenardinál a sertések részben a szabadban vannak, így több terük van a mozgásra, szalma között vannak, így kevesebb stressz éri őket és kevésbé agresszívak. A stressz egyik legnyilvánvalóbb jele az a tény, hogy a leharapják a másik állat farkát, ami fertőzéseket okozhat; ezért a tenyésztők általában az állatok farkát levágják.
A levegőminőség- és hőmérséklet-érzékelő, valamint egy kamera folyamatosan figyeli a disznóólt. Az adatok valós időben elérhetők a gazda telefonján.
“Telepítettünk egy kontrollegységet, amely lehetővé teszi számunkra, hogy percről percre ellenőrizzük az állatjólét fő környezeti paramétereit. Ennek a módszernek hála, jelentősen csökkent az antibiotikumok használata” – mondja Pietro Pizzagalli.
Az „Öt mentesség” az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szerint
Az 1965-ben kifejlesztett és széles körben elismert öt szabadság leírja a társadalom elvárásait azokról a körülményekről, amelyeket az állatoknak emberi tartás alatt meg kell tapasztalniuk.
