Az Európai Parlament megszavazta az európai szén-dioxid-kibocsátási kvóták számának csökkentését, és így a kvóták árának emelését célzó bizottsági terveket.
A lépés azért vált szükségessé, mert az – egy tonna szén-dioxid egyenérték kibocsátását lehetővé tevő – európai karbonkvóták ára az elmúlt időben a jelentős túlkínálat hatására 3 euró alá csökkent, míg 2008-ban még 30 euróhoz közeli jegyzésre is volt példa.
A kvótarendszer lényege – az azt létrehozók szándéka szerint – az lenne, hogy a károsanyag-kibocsátás költségének emelésével a kibocsátás csökkentésére sarkallják az ipari vállalatokat.
Elemzők szerint 40-50 eurós árfolyam lenne elégséges ösztönző a jelentős kibocsátáscsökkentő beruházások elindításához.
A tegnap elfogadott javaslat értelmében kivonnának a piacról számos kvótát, ami árfelhajtó hatással bír. A döntés alapján az Európai Bizottság egyszerre legfeljebb 900 millió kvótát vonhatna ki a piacról, amit egy év múlva visszavezethetnének a piacra. Az eredeti, egy áprilisi szavazáson egyszer már elbukott tervek szerint 2019 és 2020 között vezették volna vissza ezeket a kvótákat. Szakértők szerint az európai karbonkvótapiacon 1,7 milliárdos felesleg van.
A rendelkezés korábban többek között a lengyel és német ellenállás miatt bukott el. Lengyelország jelentős hányadban szénerőművekben termel elektromos áramot, így – a magas kibocsátása miatt – érdekelt a kvóták árának alacsony szinten tartásában. Németország a közelgő választások miatt döntött a fontosabb szakpolitikai állásfoglalások elhalasztása mellett.
A döntés Magyarországot is érintheti, amely hagyományosan kvótatöbblettel rendelkezik. A magyar állam idén és 2012-ben is két-két alkalommal, összesen 30,85 millió euró értékben adott el karbonkvótát a lipcsei energiatőzsdén.
