Schiffer András LMP-s képviselő tegnap délutáni sajtótájékoztatójára friss hírrel érkezett: a kormány hirtelen elhalasztotta az újraírt földtörvény zárószavazását. Schiffer szerint azonban a probléma még mindig az asztalon hever. Az agrárminiszter lebuktatta önmagát.
A kormány földpolitikájával bebizonyította, hogy „az emberek helyett a nagytőke, a nagyüzem oldalán áll”, és nem hallgat sem a 250 gazdaszervezet, sem pedig Ángyán József szavára.
Schiffer úgy látja, a magyar földet a legjobban a külföldiek földvásárlási tilalmának 2014-es megszűnése fenyegeti, és ebben az ügyben „Orbán Viktor semmilyen szabadságharcot nem folytatott”. Az LMP ezt a kérdést uniós szinten akarja rendezni, ezért vette rá az Európai Zöld Pártot arra, hogy kezdeményezze: az EU vegye ki a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvből a földvagyont – írta az index.
Az LMP 1200 hektáros abszolút birtokmaximum bevezetését szorgalmazza – jelentette ki a parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András. Közölte: pártja előírná, hogy ötszáz hektár felett senki sem juthat állami földhöz, valamint a földtörvényt kiterjesztené az állami földekre is. Egy ötéves átmeneti időszak után olyan visszamenőleges birtokszabályozást vezetnének be, amelyik kiterjed a korábban megszerzett birtoktestekre is – mondta az LMP társelnöke. A helyi földbizottságoknak minden adásvételi és haszonbérleti szerződés esetében legyen együttműködési és vétójoga – sorolta tovább javaslataikat. Hozzátette: arra is kérik a kormányt, hogy haladéktalanul terjessze a Ház elé az új szövetkezeti törvényt. Az LMP társelnöke azt mondta, hogy a 2014-es választásokon ezeknek az elképzeléseiknek a végrehajtására kérnek majd felhatalmazást.
Szintén az index írta, hogy a tegnapi parlamenti ülésen az árvizi összefogás elmosta a botrányokat.
"A hétfői ülésnap első fele az árvíz miatti összefogás jegyében telt el – a hangulatot jól jellemzi, hogy még Kövér László sem egzecíroztatta az ellenzéki képviselőket. Először Pintér Sándor számolt be tárgyilagosan a történtekről, és méltatta a mindenhol tapasztalt összefogást. A belügyminiszteri beszámolóra a frakciók részéről csupa köszönetnyilvánítás hangzott el, egyedül a „politikai szélcsendet” biztosító szocialisták részéről szúrt egyet oda a Facebookot szétposztoló Orbán magamutogatásának Harangozó Tamás. A megjegyzésre kapott „És te hol voltál?” felkiáltásokból hamar kiderült, milyen törékeny is ez a politikai szélcsend.
A jobbikos Magyar Zoltán azonban nem ünnepelni, hanem temetni jött – méghozzá a magyar földet. Az árvízre – valójában valószínűleg az óriási szakmai nyomásra – való tekintettel visszavont földtörvény apropóján Magyar könyörgőre fogta: arra kérte a kormányt, vonják vissza a tervezetet, melyet „az oligarchák írattak meg". És itt megemlített három nevet – Nyerges, Csányi, Leisztinger – és nagyon sok milliárdot is. Fazekas Sándor úgy próbálta cáfolni Magyart, hogy lebuktatta önmagát: az agrárminiszter ugyanis büszkén emlegette a „még most is érkező” civil javaslatokat, ami egy végszavazás előtt álló törvénytervezet esetében abszurdum."
Érdeklődés hiányában elmaradt a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársainak és a civil szervezetek képviselőinek tegnap délelőttre tervezett egyeztetése a földforgalmi törvényről – írta közleményében a tárca.
Még egy hír a tegnapi parlamenti üléssel kapcsolatban: Egyszerűbbé tennék a mezőgazdasági öntözést talajvízzel
Egyszerűbb lenne a jövőben a mezőgazdasági öntözéshez igénybe venni a talajvizet, mivel az 50 méteres mélységet meg nem haladó, kizárólag talajvizet használó, mezőgazdasági öntözési kút létesítését a vízügyi hatóságnak csak be kellene jelenteni Győrffy Balázs és Jakab István törvénymódosító javaslata szerint. A fideszes országgyűlési képviselőknek a vízgazdálkodásról szóló – 1995-ös – törvényhez benyújtott módosító javaslatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hétfői ülésén mind tárgysorozatba vételre, mind általános vitára egyhangúlag javasolta.
Győrffy Balázs az előterjesztők nevében szóbeli kiegészítésében utalt arra, így a már meglévő kutakból történő vízkivételt – öntözést – is törvényessé tehetik a gazdálkodók. Emellett a vízügyi hatósági eljárás – azaz a bejelentés – nem jelent többletterhet a gazdálkodóknak, ugyanakkor biztosítja az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentességét. Ez az eljárás – a javasolt bejelentési kötelezettség – különbözik egyéb vízjogi engedélyezési eljárásoktól, lényegesen egyszerűbb azoknál – tette hozzá a honatya. A testület ezt követően ugyancsak egyhangúlag szavazta meg, hogy a mezőgazdasági bizottságot Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) képviselje az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában. (MTI)
