Masszív vámot vetnek ki az Egyesült Államokban a naperőművekhez szükséges panelek, illetve a mosógépek importjára. A tegnapelőtti döntés az első igazán látványos lépés, amit Donald Trump amerikai elnök a legfontosabb kampánybeli ígérete, az amerikai feldolgozóipar védelme érdekében megtett.
A jelentős többletteher biztosan visszaszorítja majd a bevitelt, és ezzel piacot nyit a helyi gyártóknak, sokak szerint azonban számos olyan mellékhatása lehet, ami kifejezetten káros az amerikai gazdaságnak. Sőt egyesek úgy vélik: utóbbiak lesznek többségben, azaz Trump az amerikai ipar „megmentésével” több kárt okoz, mint hasznot.
Az elnök már kampányában is sokat beszélt arról, hogy véget kell vetni a távol-keleti importdömpingnek. A kínai és dél-koreai cégek alacsony áraikkal ugyanis letarolják az amerikai piacot, miközben a helyben gyártó, amerikaiaknak munkát adó cégek szenvednek. Ez pedig nagyon nem fért össze az „America first” szlogennel. Trump ezért a kezdetektől azt szajkózza, hogy aki az Egyesült Államokban akar értékesíteni, annak ott is kell előállítania a termékeit. (Érdekes ideológiai törés ez, hiszen hagyományosan a demokraták balszárnya támogatta a tarifák emelését, a republikánusok pedig jellemzően szélsőségesen szabadkereskedelem-pártiak voltak.)
A gond csak az, hogy ezt nem annyira egyszerű elérni. A távol-keleti cégek ugyanis pont azért tudják letarolni bizonyos szektorokban az amerikai piacot, mert otthon sokkal olcsóbban termelnek, például az alacsonyabb munkaerőköltség miatt. Ahhoz, hogy az import versenyelőnyét letörjék, elég drasztikus lépésekre van szükség. Például vagy korlátozni kell az importot, vagy olyan mértékű vámot kell kivetni a külföldi termékekre, amelyek mellett már az amerikai cikkek az olcsóbbak. Trumpék pedig pont ezzel próbálkoznak.
A napelemekre 30, a mosógépekre 20-50 százalékos terhet róttak ki. Utóbbiak esetében a vám mértéke a behozott mennyiségtől függ: az első 1,2 millió mosógépnél az alacsonyabb, afölött a magasabb sáv él. A kettő közül a kisebb felzúdulást talán a mosógépekre kivetett vám keltette, ugyanis ebben a szektorban csak a végső fogyasztók buknak azzal, hogy sokkal többet kell majd fizetniük a készülékekért. Tavaly január és november között 1,71 milliárd dollár értékben vittek be mosógépeket az Egyesült Államokba, a legtöbbet Vietnamból és Thaiföldről. Ezeknek a termékeknek az ára valószínűleg 20-50 százalékkal ugrik meg a protekcionista intézkedés miatt. A helyi Whirpool – amely a szabályozást kilobbizta, és ennek megfelelően kitörő örömmel fogadta – valószínűleg nem lesz radikálisan drágább, így ugyan jó néhány mosógépnek jelentősen felmehet az ára, az átlagárak kisebb mértékben emelkednek majd.
A napelemek importjának megadóztatása azonban ennél kicsit összetettebb hatással lesz a gazdaságra.
Jelenleg ebben a szektorban ugyanis 95 százalékos a behozatal aránya, és erősen kérdéses, hogy a helyi gyártók át tudják-e ezt venni. A panelek drágulása nem csak a végső fogyasztókat érinti, hanem más iparágakat is. Vélhetően ezért nyilatkozott úgy Abigail Ross Hopper, a Napenergia Iparági Szövetség elnöke, hogy a most bevezetett korlátozás válságot okozhat a gazdaság egy részében és több tízezer amerikai munkáját veheti el.
Ráadásul Trumpék még csak nem is feltétlenül azt sújtják, akit leginkább szeretnének. A szektorban ugyanis egyértelműen Kína a legerősebb szereplő, és az elnök is általában róluk beszél, ám a különböző amerikai korlátozások miatt már most is Malajziából és Koreából hozzák be a legtöbb panelt az országba (ez a két állam adja a teljes import nagyjából felét).
Ennek ellenére sokan épp a kínai válaszreakcióktól tartanak, ami talán a legnagyobb kockázat jelenleg a világkereskedelemben. A fő aggodalom, hogy a világ legnépesebb országa megtorló lépéseket tesz majd, és emiatt az amerikai vállalatok jelentős bevételektől esnek el a kínai piacon. A mostani intézkedések miatt Peking a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul, akárcsak a dél-koreaiak, amit a két ország vezetése már korábban belengetett.
Legutóbb hasonló helyzetben az amerikaiak visszavonulót fújtak. Még 2002-ben George W. Bush ugyanarra a törvényi kitételre hivatkozva szigorította az acélimportot, amivel most Trumpék is alátámasztották a többletterhek bevezetését. A WTO az akkori panaszok nyomán az USA ellen döntött, Bushék pedig azonnal visszavonták a szabályozást.
A g7 szerint az eddigi tapasztalatok alapján azonban Trumpnál szinte biztosan nem lesz ennyire egyszerű a helyzet. Sőt, a következő lépésben épp az acéltermékeket tervezik megvámolni.
