A felhagyott kőbányák esetében a Balaton-felvidéken eddig nem volt divatban hogy szeméttel temetik be. Eddig. Most sittlerakással kezelik a tájsebet a Balaton-felvidék szívében – köszönhetően egy tavalyi fideszes törvénymódosításnak.
Negyven éven át hordhatják a sittet a világörökség várományos terület központjában lévő hegy gyomrába. Egy évtizedek alatt kialakult rend borul fel azzal, hogy a Mészkő-Polgár Kft. hulladékkal töltheti fel a Rendesi-hegy tetején működő vöröshomokkő bányájának kivájt gödrét. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi.
Ahogy a Horváth László osztályvezető illetve Takács Szabolcs kormánymegbízott által aláírt határozatból kiderül, a Kft.-t képviselő Piller Péter 2018. augusztus 15-én nyújtott be kérelmet a balatonrendesi “0139 hrsz. alatti ingatlant érintő nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység végzése tárgyában”. A kormányhivatal alig egy hónappal később ki is adta “az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot”, amivel hozzájárult a “hulladék hasznosítási tevékenység” végzéséhez. A végleges hozzájárulás azonban csak két évvel később, 2020 októberében született meg, mert a kővágóörsi Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület fellebbezést nyújtott be az első, majd a második határozat ellen is. A másodfokként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal különböző okok miatt mindkét alkalommal megsemmisítette a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát.
A kérelmező a kifogások alapján többek között egy erdőrésszel csökkentette a sittlerakásra tervezett területet és pontosította a “hasznosításra” kiszemelt hulladékok körét. Ezek után a Veszprém Megyei Kormányhivatal harmadik alkalommal már véglegesen rögzíthette, hogy “A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok, továbbá a szakhatósági állásfoglalás és a jegyző nyilatkozata alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A tervezett tevékenység nem kötött egységes környezethasználati engedélyhez.”
A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata alapján a Mészkő-Polgár Kft. jogosulttá vált a mintegy 3,5 hektáros területen többek mellett meddő, hulladék homok és agyag, kőtörmelék, hulladékkavics, üveg alapú szálas anyagok hulladékai, üveghulladék, hulladék beton, betonkészítési iszap, tégla, cserép, kerámia és azok keverékének, kotrási meddőnek a lerakására naponta maximum 120 tonna mennyiségben. A sittlerakás 40 éven át folyamatosan tarthat, mert a határozat szerint nem csak a most üres gödröt lehet feltölteni, hanem a jövőben kibányászott kő helyére is folyamatosan lehet a sittet hordani.
A hulladéklerakás ellen kétszer is tiltakozó Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület többek között az akkor még hatályos Balaton törvényre hivatkozott, ami kimondta, hogy az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők. A Balatont törvényt tavaly márciusban felváltó “Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szóló törvényben már csak az új hulladékártalmatlanító létesítését tiltják. Ez viszont nem lehet akadály, mivel a határozatban tételesen rögzített lerakható anyagok nem számítanak veszélyes hulladéknak, ez a lerakás sem számít ártalmatlanításnak.
Az sem segítené a tiltakozókat, ha az új törvényben is szerepelne a hulladéklerakó létesítésének tilalma, mert a hivatalos álláspont szerint Balatonrendesen nem lerakás, hanem hasznosítás történik. Illetve ebben az esetben maga a lerakás számít a hasznosításnak – hogy a sittel visszatemetik, majd talajréteggel letakarják, növényekkel beültetik a kibányászott kő helyét. A hasznosítást pedig nem tiltja semmi, és a cégnek engedélye is van ehhez.
További részletek és képgaléria a Balatontippen >>>
Nyitókép: Erdők, szőlők ölelésében, a tótól alig másfél kilométerre lévő, a Rendesi-hegy tetejébe mélyedő balatonrendesi vöröshomokkő bánya, ami a jövőben sittlerakóként is működik. Balról a távolban a fonyódi dombok, jobbról a Badacsony. Győrffy Árpád.