12 év alatt a duplájára nőtt a megújuló energia részaránya az EU energiafogyasztásában. Az unió célja, hogy a megújuló energia aránya 2020-ig 20 százalékra, 2030-ig pedig 27 százalékra emelkedjen. Mi jól állunk, de milyen trükkel?
Az Eurostat friss adatai szerint 12 év alatt a duplájára nőtt a megújuló energia részaránya az Európai Unió energiafogyasztásában. Az EU statisztikai hivatala közölte, hogy 2016-ban 17 százalék volt a megújuló energia súlya, szemben a 2004-es 8,5 százalékkal. (2004 óta állnak rendelkezésre adatok.)
Az unió célja, hogy a megújuló energia aránya 2020-ig 20 százalékra, 2030-ig pedig 27 százalékra emelkedjen. Ezen belül az egyes tagországok célszámai különböznek, de 11 ország már elérte a 2020-as célt. Köztük van Magyarország is: az Eurostat adatai szerint 2016-ban a magyar energiafelhasználás 14,2 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, míg a 2020. évi cél 13 százalék.
Persze azért nemzeti kormányunk itt is egy hungarikum trükkel ért el ilyen jó eredményt:
Lopott fával teljesítjük a megújulós energia vállalásunkat
Magyarország a megújuló energiák területén Európa legjobbjai közé tartozik – nyilatkozta Szabó Zsolt klímaügyekért felelős államtitkár egy március eleji rendezvényen. Sőt annyira jól teljesítünk, hogy 2018-tól már nem a 2020-as, hanem a 2030-as EU célok teljesítésén tudunk dolgozni. A Levegő Munkacsoport is fenntartásokkal fogadta a bejelentést 2017 áprilisában.
Az államtitkár bejelentését kételkedéssel fogadtuk, ismerve például az Energiahivatal honlapján található beszámolót, mely szerint 2014-ben a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználáson belül 9,61% volt, és ez az arány az elmúlt években alig növekedett. Éllovasnak mondott pozíciónk azért sem volt érthető, mert 2006. óta nem létesült új szélerőmű, EU-ba történt belépésünk óta mindösszesen egy zöldmezős bioerőmű épült, a magyar biogáz szektor válságban van, és eddig a napenergia-hasznosítás területén sem jeleskedtünk.
A Eurostat szerint a listát Svédország vezeti a megújuló energia 53,8 százalékos részarányával, míg a második Finnország 38,7 százalékkal, a harmadik pedig Lettország 37,2 százalékkal. A sor végén Málta és Hollandia 6-6, illetve Luxemburg 5,6 százalékkal szerepel.
