Egyre biztosabb a második kiotói vállalási időszak jövője, ami jó hír a CO2 kibocsátás csökkentése terén jól teljesítő Magyarország számára – közölte Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki részt vett az év végi durbani klímacsúcsot előkészítő kétnapos dél-afrikai tárgyaláson.
A Stellenboschban tartott egyeztetés az utolsó miniszteri szintű tárgyalási forduló volt a decemberben Durbanban, az ENSZ égisze alatt megrendezendő klímacsúcs előtt. A dél-afrikai rendezvényen 56 ország vett részt, Magyarországot Olajos Péter képviselte.
A helyettes államtitkár szerint a megbeszéléseken "nyílt érdekütköztetés" folyt a részt vevő országok képviselői között, s több, Magyarországot közvetlenül érintő kérdés is terítékre került. A stellenboschi találkozó egyik eredményének mondható az, hogy a Kiotói Protokoll-2-nek (KP-2) nevezett második kiotói vállalási időszak jövője egyre biztosabbnak látszik, ami jó hír Magyarország számára. A helyettes államtitkár szerint Durbanben döntés születhet a 2012-ben lejáró első kiotói jegyzőkönyvet felváltó KP-2-ről, amely 2013-2020 között lenne hatályos.
Olajos Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a kötelezettséget vállalt országok közül az egyik legjobb teljesítő: 1990 óta napjainkig 36 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását. Jól halad a 2012-ig tartó mechanizmusból eredő kvóták értékesítése is. Tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne ezeket az egységeket valamifajta mechanizmussal továbbvinni a KP-2-es időszakra, s fontos, hogy az ebből származó haszon maximalizálható legyen. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy Magyarország elveszítené szén-dioxid kvótáit (AAU), amennyiben nem lépne hatályba a KP2.
Olajos Péter szerint a dél-afrikai megbeszélésen előrelépés történt az úgynevezett Kiotói Protokoll Pluszt (KP-Plusz) illetően, amely a KP2 lejártával, 2020 után lépne hatályba.
A KP-2 a világ összkibocsátásának 15 százalékát fedné le. Az üvegházhatású gázok fennmaradó 85 százaléka azon országokból származik, amelyek nem részesei a kiotói mechanizmusnak. Ez utóbbiakra vonatkozna a KP-Plusz megállapodás, és Durbanben döntés születhet arról, hogy milyen ütemben és menetrend szerint csatlakozzanak ezek az országok is a kiotói folyamathoz.
Nagyon fontos téma volt a dél-afrikai találkozón a klímavédelmet támogató pénzügyi rendszer stabilizálása. Olajos Péter kifejtette, hogy a rövid távú finanszírozási kötelezettségnek Magyarország eleget tesz – akárcsak a többi EU-tagország -, és fizeti a vállalt hatmillió eurós összeget. Stellenboschban sok szó esett arról, hogyan és milyen formában fogja a fejlett világ támogatni a fejlődőknek a széndioxid-csökkentési (mitigációs) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási (adoptációs) erőfeszítéseit. A hosszú távú, 2012-őt követő időszakra vonatkozó finanszírozást illetően pedig felmerült, hogy ez nemcsak közpénzek, hanem a magántőke és az innovatív mechanizmusok bevonásával történjék – tette hozzá Olajos Péter.
