A veszettség a magyar vörös rókák körében ismét sűrűbben fordul elő. Szeptember közepe óta már tucatnyi állatnál igazolták a fertőzést, a vírus Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyét érinti. Egyelőre rejtély, hogy a betegség hogyan jutott be észrevétlenül az ország közepére. Pár jó tanács, hogy az emberre is halálos kór elkerülhető, megelőzhető lehessen.
A veszettség vírusos betegség. Állatról emberre, emberről állatra, sőt emberről emberre is terjedhet. Az élőlény nyálával adja át, általában vadállat a háziállatoknak, így a kutyán vagy cicán keresztül eljuthat bármelyik emberhez a vírus. Olyannyira nem elhanyagolható kórról van szó, hogy a világon évente 20-25 ezer ember hal bele a tünetek jelentkezésekor már gyógyíthatatlan veszettségbe.
Magyarországon a rókák veszettség elleni immunizálása rendszeresen megtörténik. A veszettségben aktív gócpontjai országunkon kívül vannak, vándorló beteg vadállatokkal (pl. rókával, denevérrel) kerülhet be az országba. A rókán, denevéren kívül bármelyik vadon élő, melegvérű állat (akár őz, nyúl, vaddisznó, sün, patkány is) hordozhatja a vírust.
A kutyákat évente veszettség ellen kötelező oltatni. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint sokan az anyagi kiadások miatt megpróbálják elkerülni a szabályokat és nem oltatják be háziállataikat. A macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de egy természetben kószáló macska is könnyedén hazavihet egy veszett állattal való találkozást követően halálos vírust. Így a macskáink veszettség elleni oltását is célszerű állatorvossal évente elvégeztetni.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület tanácsai a halálos veszettség elkerüléséhez:
– utcán, gubbasztó, ismeretlen háziállatot sohase érintsünk meg,
– szelídnek tűnő rókát, egyéb egyébként vadon élő állatot kerüljünk el,
– állatok tetemeit ne engedjük háziállatunknak szaglászni, azt kerüljük el,
– ha állat harapás történik, az állatot meg kell figyelni, hogy van e emberre is veszélyes betegsége,
Mi lesz, ha megnyalt, megharapott egy beteg állat?!
Fontos, hogy a gyanúsan viselkedő állatokat messze kerüljük el. Ha bekövetkezik bőrfelület sérülésével járó marás, karcolás, harapás, akkor a sebet azonnal fertőtleníteni és tisztítani kell. Az állatharapás tényét jelenteni kell a lehető leghamarabb a háziorvosnak, illetve az állatot megfigyelés alá kell vonni. Embereknél a veszettség kifejlődése a marást követő napokban megkezdett, négy oltásból álló sorozattal meggátolható. Az oltássorozat nélkül azonban a vírusfertőzés szinte biztos, hogy halálos.
Idehaza sem kizárt, hogy elszenvedhető egy veszettség vírus fertőzés. Embereknél a veszettséget kezdetben fejfájás, végtaggyengeség, mérsékelt láz, lehangoltság, álmatlanság jellemzi, majd a következő szakaszban jönnek a légzési és nyelési görcsök, a remegés, az ingerlékenység, dühöngés és az intenzív nyálfolyás. A végső pedig a bénulási szakasz, amely víziszonnyal (a bénulások előtt ugyanis a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz), fokozódó gyengeséggel, eszméletvesztéssel jár. Nagyon kevés kivételtől eltekintve ezt követően beáll a halál. Magyarországon utoljára kilencvenes években haltak meg ketten veszettség miatt. Egyikőjük sem kapta meg a harapás után a szükséges védőoltás-sorozatot.
