A Nagy Tavak civiljei néhány hete Tihanyban, illetve Paloznak és Alsóörs környékén is észleltek már nagy kiterjedésű nádpusztulást, amiről azóta több online felületen olvashattunk beszámolót. Ökológus szakértőt kérdeztünk, aki műholdképek alapján azt válaszolta, hogy “a nádas víz felőli oldalán nagyon sokfelé egy sávban kiszáradás vagy hasonló tapasztalható. Pálköve-Balatonrendesnél, a Hajógyári-öbölben kiterjedtebb, a Szerdahelyi-öblöt pedig szinte teljes egészében érinti.”
A civilek jelzése után a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy Facebook-posztban számolt be a jelenségről:
Az utóbbi 2-3 év során, még a múlt évi alacsony balatoni vízállás ellenére is, sajnos több helyen tapasztalható romlás a Balaton, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádasaiban. 2023-ban a nádpusztulásokat észlelték munkatársaink, illetve jelzéseket kaptunk a balatoni közösségtől is, amit itt is szeretnénk megköszönni. Bár az esetek nem nagy területeket érintenek, jelentős számuk mégis felkeltette a Limnológiai Kutatóintézet figyelmét. Ezen nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltünk olyan eseteket is, amelyek a “természetes” nádasokban is megfigyelhetőek voltak.
Ezek okait jelenleg vizsgáljuk, esetenként hidrológiai, meteorológiai, parazitológiai vagy fertőzési tényezőket sejtünk a háttérben. Azonban évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő még számunkra is, így úgy véljük, fontos az okok és összefüggések alaposabb vizsgálata. Például a Külső-tó nádasának állapota is jelentős mértékben romlott. (A képek július elején készültek) A vulkanikus eredetű medencében kialakult Külső-tó vizét egykor lecsapolták, de természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően mára ismét egy jó minőségű vizes élőhely. A területen számos védett és fokozottan védett faj találja meg életfeltételeit, ami a nagymértékű emberi jelenléttel rendelkező balatoni tájon kiemelkedő jelentőségű.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai több módszerrel is nyomon követik a nádasok állapotának változását, hagyományos monitoring módszerek mellett felhasználják a műholdas távérzékelés lehetőségeit is. A Külső-tónál folytatott énekesmadár monitoring adatai alapján az elmúlt években drasztikus csökkenés volt tapasztalható több védett faj állományában. Az észlelt populációváltozások okainak feltárása során a terepbejárások és mintavételek mellett kollégáink segítségül hívták a műholdas adatokat is. Az ezekből kinyerhető normalizált vegetációs index (NDVI) segít nekünk megtudni, hogy a növények mennyire egészségesek és jól nőnek-e, vagy is úgy kell gondolni erre az indexre, mint egyfajta “egészségmérőre” a növények, így a nád számára. Ez a módszer az űrből készült képekből származó adatok alapján működik. Ha a nádasban sok a zöld növény és jó a növekedése, akkor az NDVI értéke magas lesz (0,5-0,6). Ha viszont problémák vannak a nádassal, az NDVI alacsonyabb lesz, ami jelezheti az állapot romlását és a bajt. Az NDVI adatok alapján, a tihanyi Külső-tóban jelentős állag romlás ment végbe az elmúlt 3 évben (ábra), és a nádasok állapota 2020 óta folyamatosan romlik. A tihanyi Külső-tóban a fényképeken is jól látható, hogy a nádasok, valamilyen meteorológiai esemény (vihar, microburst, stb.) következtében elfeküdtek. Ennek a jelenségnek az a következménye, hogy a kiszáradt, avas nád jelentős mértékben leárnyékolja a víz felszínét, így nincs lehetősége a nád újulatának megjelenésére.
Sajnos ez az egyik, természetes példa arra, hogy a nádasok állapota milyen formában változhat. Ugyanakkor a nádpusztulás okai nem egységesek. Valószínű, hogy különböző tényezők játszanak szerepet a balatoni nádasok állapotának helyi romlásában, beleértve a 2023-as magasabb vízállást, lokális fertőzéseket, meteorológiai eseményeket, de első sorban a gyakran meggondolatlan esetleg szándékos emberi tevékenység fejt ki negatív hatást a nádasokra. Ezt az összetettséget mutatja, hogy a növényzet reakciója is változó mértékű, és néhol már annyira súlyos, hogy a laikus szem is könnyen észleli.
A Balatontippre hivatkozva mi is írtunk a Paloznak és Alsóörs területén található nádasok romló állapotáról, amiben két szakértő, Dr. Pomogyi Piroska és Dr. Szeglet Péter segítésével fejtegetik az okokat: “A Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk, szerettünk. Ma ezt még csak a közel másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztuló nád jelzi. A szakértők szerint a folyamat nem áll meg ezzel, egy új, a Balaton és az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb állapot alakul ki a parti övezetben, ha nem lépünk időben.”
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége ez év júniusában petíciót indított, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon. Ebben a legfontosabb kérés, hogy készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe!
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége arra kéri az olvasókat, hogy ha környezetükben tapasztalnak hasonló nádpusztulást, küldjenek be nekik róla képeket és információt a nagytavakkoalicio@gmail.com emailcímre.
