Nem elegendők a légszennyezés érdemi csökkentésére a kormány által nemrég elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban (OLP) előirányzott intézkedések – írta júliusi levelében a Levegő Munkacsoport az Agrárminisztériumnak. A hazai civilek aggodalmát osztja az Európai Bizottság is.
Július másodikán fordult a Levegő Munkacsoport a levegőminőségért felelős Agrárminisztériumhoz és ugyanezen a napon adott ki közleményt az Európai Bizottság, amelyben felszólította a magyar kormányt az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről szóló irányelv (NEC irányelv) összes követelményének teljesítésére.
A NEC irányelv tételesen előírja a tagállamoknak az emberi egészséget veszélyeztető és a természetet károsító öt legfontosabb légszennyező anyag csökkentési arányát 2030-ig A Bizottság szerint Magyarországon nem jók sem az éves kibocsátási nyilvántartások, sem az energia- és fűtési rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok. Szerintük az OLP-ben előirányzott intézkedések sem követik teljes mértékben az irányelv kötelező előírásait. A magyar kormány három hónapot kapott a hiányosságok pótlására. Ha nem teszi meg, folytatódik a kötelezettségszegési eljárás, ami végződhet az Európai Bíróságon is, amely akár pénzügyi szankciókat is kiszabhat.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Már az OLP előkészítése során felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a súlyos légszennyezés egyik fő oka a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés. Azt is elmondtuk, hogy nagymértékben rontja a levegő minőségét az is, hogy évről évre több mint 100 ezer használt, elavult autót hoznak be az országba. Sürgető a lakásállomány energetikai korszerűsítésének jelentős felgyorsítása is. Ugyanakkor ezen problémák megoldására lényegében semmit nem irányoz elő az OLP.”
A NEC irányelv a kén-dioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3) és a finom szálló por (PM2,5) kibocsátásának csökkentésére ír elő kötelezettségeket.
