Gyakran előfordul, hogy meglévő társasházi lakások külső határolófelületének külső oldali hőszigetelése akadályba ütközik, ugyanakkor a meglévő külső falszerkezet korszerűtlen, hőátbocsátási értéke magas. Ilyen esetekben megoldás lehet a belső oldali hőszigetelés, de vannak buktatók is. Hasznos tippek.
Gyakran előfordul, hogy meglévő társasházi lakások külső határolófelületének külső oldali hőszigetelése akadályba ütközik, ugyanakkor a meglévő külső falszerkezet korszerűtlen, hőátbocsátási értéke magas. Ilyen esetekben megoldás lehet a belső oldali hőszigetelés, de ennek feltétele a gondos tervezés és a hibátlan kivitelezés.
Első számú hibaforrás, ha a belső oldali hőszigetelést olyan esetben alkalmazzuk, amikor külső oldali hőszigetelés is alkalmazható lenne. Ezért érdemes elsőként tisztázni, hogy külső vagy belső oldali hőszigetelés készüljön-e.
A külső és belső oldali hőszigetelés eltérő épületfizikai szituációt eredményez a szerkezetekben és a réteghatárokon. A nehéz, tömör határoló falszerkezet külső oldali hőszigetelés esetén a beltéri hőmérséklethez közelítően meleg, míg belső oldali hőszigetelés esetén hideg. Emiatt a külső oldali hőszigetelés esetén a falazat hőtároló, azaz energiatároló kapacitása nagyobb és az állagvédelmi károsodás kockázata alacsonyabb, mint belső oldali hőszigetelés esetén. Bizonyos esetekben azonban a külső oldali hőszigetelés nem valósítható meg, és az előnyök és hátrányok mérlegelése alapján indokolt lehet belső oldali hőszigetelésben gondolkodni. Ilyenkor, szakszerű tervezés és kivitelezés esetén, számottevő energia takarítható meg. Tehát a kérdés, hogy a belső vagy a külső oldali hőszigetelés jobb-e, értelmét veszti. A belső oldali hőszigetelés jó helyettesítő megoldás lehet, ha a homlokzat külső oldali hőszigetelése nem valósítható meg.
Külső oldali hőszigetelés előnyei:
energetikailag kedvezőbb hőtároló képesség,
a hőhidak száma és hatása alacsonyabb,
a penészesedés és a nedvesség okozta károk valószínűsége alacsonyabb,
a tömör homlokzati falszakaszok hőtároló kapacitása megmarad és csökkenti a nyári túlmelegedést,
a tartószerkezetet terhelő hőingadozás kisebb,
nem képződik páralecsapódás a tartószerkezet és a hőszigetelés határán,
a belső téri komfort növekszik.
Külső oldali hőszigetelés hátrányai:
megváltozik az épület megjelenése,
nagyobb felújítási költségek állványzat építése miatt,
megnövekedő tűzveszély a kéregvakolattal ellátott táblás hőszigetelő rendszerek esetén.
Belső oldali hőszigetelés előnyei:
változatlan homlokzati megjelenés,
a helyiség gyorsan felfűthető,
kellemes hőérzet a külső fal belső oldalán,
kényelmes és gazdaságos kivitelezés.
Belső oldali hőszigetelés hátrányai:
nagyszámú hőhíd a bekötő-falaknál és födémeknél,
a nyári túlmelegedés veszélye fokozottabb,
a külső fal lassabban szárad ki,
a külső falban vezetett vízvezetékek elfagyhatnak,
a téli hónapokban nedvesség halmozódhat fel a szerkezetben, bizonyos esetekben a diffúziós időszak alatt az egyensúlyi nedvességtartalom kialakulhat,
tűzvédelmi és akusztikai szempontokat kell figyelembe venni,
a hasznos alapterület csökken,
beépített anyagok esetleges beltéri károsanyagemissziója.
Amikor mindenképpen külső hőszigetelés ajánlott:
folyamatosan használt épületek energiahatékony felújításakor,
a külső homlokzatburkolat teljes felújításakor,
nagyobb épületek átfogó felújításakor.
Amikor a külső oldali hőszigetelésnek akadálya van, és belső oldali hőszigeteléssel lehet az energetikai minőséget és a komfortot fokozni:
városképileg védett homlokzat,
tagozatokkal díszített, archaikus homlokzat,
architektonikus homlokzat, ahol a homlokzaton felhasznált anyagok plaszticitása meghatározó vagy meglévő dekoratív síkornamentika van a homlokzaton,
a külső oldali hőszigetelést telekhatár vagy építési vonal korlátozza,
technikai akadálya van,
társasházi összefogás hiánya (a lakóközösség nem akarja finanszírozni),
társasházi közösség tőkehiánya (a lakóközösség nem tudja finanszírozni).
Az emelkedő energiaárak, a klímatudatosság fokozódása és az erre a célra fordítható európai uniós források miatt nagy az igény a meglévő épületek energetikai felújítására, és egyre gyakoribb a belső oldali hőszigetelés alkalmazása. Az épületfizikai kutatások, a részletes számítási módszerek és a fejlődő építőanyagok lehetővé teszik, hogy a belső oldali hőszigetelés – a szerkezetek állagvédelmi károsodása nélkül – energiát takarítson meg, és a belső téri komfortot növelje. Megfelelő kialakítással a tervező eszköztárát bővíti. A tervezés során azonban fokozottan ügyelni kell a rétegrendi kialakításra, hogy melyik hőszigetelő anyag, illetve szerkezet melyik esetben és hogyan alkalmazható. A legnagyobb kockázatot legtöbbször a külső részbe jutó nem kívánt nedvesség jelenti.
Folytatás: Alapfeltevések belső oldali hőszigetelések esetén
