Életbe lépett az Európai Bizottság új irányelve, amely engedélyezi a baromfik és a sertések takarmányozásában a rovarfehérjék felhasználását, valamint az úgynevezett keresztetetést, vagyis a más állati fehérje-alapú takarmányt. Ez jó hír a hazai állattartóknak is, mivel hosszabb távon a jelentősen megdrágult gabona és az importszója kiváltása is lehetségessé válik.
A magyar állattartóknak is mérsékelheti az önköltség jelentős részét kitevő takarmány árát az Európai Bizottság napokban életbe lépett új irányelve. Ebben arról határoznak, hogy a baromfi- és a sertéságazatban a takarmány előállításához felhasználható lesz a rovari alapú fehérje, valamint a keresztetetés. Újabb lehetőségek nyílnak meg a takarmányozásban, azonban az újonnan életbe lépett uniós irányelv rövid távon nem, csak hosszú távon jelenthet alternatívát – írja a Magyar Nemzet. A rovari fehérje alkalmazására egyelőre egyébként nincs gyakorlat, ennél sokkal fontosabb az úgynevezett keresztetetés. Ez azt jelenti, hogy például a sertéseknek adott takarmányban fel lehet használni az elhullott baromfikból készült húslisztet is.
Ez eddig nem volt engedélyezett a haszonállattartásban, de más területeken, például a kutyaeledel-gyártásban régóta gyakorlat. Az ágazat szereplői azt állítják, hogy nem jár sem élelmiszer-biztonsági, sem állategészségügyi kockázattal ezeknek az alternatív takarmányoknak az alkalmazása. Ennek az az oka, hogy a baromfifélék alapvetően rovarevők, míg a sertés mindenevő. Az alapanyagok előállítása pedig ellenőrzött körülmények között, szabályozottan történhet. Ez jó hír a hazai állattartóknak is, mivel hosszabb távon a jelentősen megdrágult gabona és az importszója kiváltása is lehetségessé válik. A fogyasztók pedig a fenntarthatóbb módon készült alapanyag mellett a sokszor génmódosított eljárással termesztett importszója kiváltását díjazhatják.
A sertéságazatban különösen nagy gondot okoz az afrikai sertéspestis. A fertőzés miatt jelentős importkorlátozásokat léptetett életbe több fontos európai és hazai célpiac is. A válság súlyosbodhat, amennyiben Németországban az elmúlt hónapok elszigetelt eseteit követően egyre több helyen felbukkan az állatbetegség. Ebben az esetben Európa legnagyobb sertéstenyésztő országa ellen is teljes importtilalmat léptethet éltbe számos célpiac, ami a kereslet visszaesésével és az európai piacokon ragadó komolyabb túlkínálattal járna.
