A Környezetvédelmi Tanács június 21-i ülése előtt több tagország fenntartásokat fogalmazott meg az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiájának konkrét célkitűzéseivel és akcióterveivel kapcsolatban.
Úgy tűnik, néhány tagország inkább kivárná az Európai Halászati Politika és a Közös Agrárpolitika, valamint az EU költségvetési reformjának befejezését. Pedig ez a kivárás nagyon komoly károkat okozhat Európa természeti értékeinek.
„A halászat terén a maximális fenntartható hozamokra (MSY) vonatkozó, 2015-ig szóló kötelezettségvállalást már 2002-ben Johannesburgban, a Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozón elfogadták az EU állam- és kormányfői. Így nem érthető, hogy egyes tagállamok, élükön Franciaországgal, miért próbálják most figyelmen kívül hagyni a közel egy évtizede aláírt megállapodást!” – veti fel a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor. „A Biodiverzitás Stratégia elfogadása a konkrét célkitűzések kihagyásával annyit se ér, mint a papír, amire majd kinyomtatják. Ezzel számos halfaj sorsa megpecsételődne, nem beszélve a többi természeti erőforrásról, amelyektől az emberiség jóléte függ.” – tárja fel a helyzetet a természetvédelmi szakértő.
Mindent egybevéve ez egy jelentős visszalépés az Európai Unió által az elmúlt években folytatott tárgyalások és kötelezettség-vállalások terén, mind európai, mind globális szinten. A valós elkötelezettség hiánya más környezeti politikák terén is érezhető, amikor a tagállamok ellenállnak a kibocsátás-csökkentési törekvéseknek, vagy késlekednek a Víz Keretirányelv bevezetésével és megvalósításával.
A tanácsülés alkalmával ugyancsak alapvető fontosságú az Európai Bizottság által elkészített „Útiterv a versenyképes, szénsemleges gazdaságra való átállás 2050-ig történő eléréséhez” elfogadása. Ebben rögzítik többek között azt is, hogy 2030-ra, 2040-re és 2050-re mérföldköveket kell meghatározni. Amennyiben az EU tagállamok betartják a megújuló energiák és energiahatékonyság terén tett vállalásaikat, a jelenlegi klímacéljainkat 2020-ig túl fogjuk teljesíteni. “A Tanácsnak el kell ismernie a megváltozott körülményeket és fenn kell tartani az európai klímapolitika hitelességét. A WWF egyetért az Európai Parlamenttel és a legnagyobb európai vállalatok jelzéseivel, amelyek 2020-ig a 30%-os CO2-kibocsátás-csökkentést szorgalmazzák.” – mondta el Figeczky Gábor.
A Víz Keretirányelv ütemterv szerinti és ambiciózus megvalósítása biztosíthatja Európa folyóinak, tavainak és vizes élőhelyeinek egészségét, valamint a gazdaság és az élőhelyek számára nélkülözhetetlen víz rendelkezésre állását a jövőben is. “Életbevágóan fontos, hogy a vízpolitika környezeti célkitűzéseit a most zajló reformfolyamatok során integrálják az uniós szakpolitikákba, például a Közös Agrárpolitikába és az EU új költségvetésébe. Szükség van erre ahhoz, hogy Európa szerte biztosítható legyen a tiszta és elegendő vízhez való hozzáférés a lakosság, a vállalkozások és az élővilág számára.” – vázolta a WWF álláspontját a tanácsülés másik fontos napirendi pontjához kapcsolódóan a WWF szakértője.
Európa elpocsékolja az értékes természeti erőforrásait: a levegőt, a vízet, az energiát és a nyersanyagokat. A jelenlegi erőforrás-felhasználási gyakorlat folytatása lehetetlen. A WWF szerint nem engedhetjük, hogy a tagállamok továbbra is homokba dugják a fejüket. „El kell mozdulnunk a zöld gazdaság irányába, hogy kiemeljük Európát a pénzügyi és gazdasági nehézségek közül. A cél eléréséhez vezető út pedig a Biodiverzitás Stratégia és a benne foglalt célkitűzések elfogadásán, a szénsemleges útiterv jóváhagyásán és a Víz Keretirányelv megvalósításán keresztül vezet”.- fejezte be az igazgató.
