Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research friss jelentésében arra figyelmeztet, hogy az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét.

A Közép- és Kelet-Európában fekvő Duna-Kárpát régió természeti értékeiről ismert, azonban a környezeti bűnözés egyre nagyobb nyomást helyez rá – figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a WWF, valamint az Eurac Research kutatóintézet. Az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok kereskedelme – az európai és nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok ellenére – már a régió biodiverzitását és lakosainak megélhetését fenyegeti.

Az Európai Unió egységes belső piaca további kihívásokkal állítja szembe a vadkereskedelem megfékezésére irányuló törekvést, hiszen az áruk szabadon mozoghatnak a 28 tagország között. Az illegális fakivágás hatására tovább pusztulnak Európa utolsó érintetlen erdei, dacára annak, hogy ezek jelentős része az UNESCO világörökség listáján található. Műholdfelvételek és tanulmányok alátámasztják, hogy a fenntarthatóságra a törvényellenes fakitermelés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A Kárpátok erdei Európa legnagyobb, máig fennmaradó barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációinak nyújtanak menedéket. Ezeket a fajokat azonban – az uniós, valamint a nemzetközi törvények és egyezmények ellenére – folyamatosan fenyegeti az orvvadászat.

Nem csupán a nagyragadozók vannak kitéve veszélyeknek: a tokfélék utolsó fennmaradt európai populációja a Duna-medencében található, ezt a halfajt ikrájuk illegális gyűjtése sodorta veszélybe. A tokhalak kaviárja ugyanis a feketepiacon ma már eléri a 6000 eurós kilogrammonkénti árat. Egy dunai tokféle már kihalt, míg négy másik a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és egyes jelentések szerint egyedszámuk továbbra is csökken.

A madarakat sem kíméli az illegális vadászat és begyűjtés: csak a Földközi-tengeri régióban évente mintegy 11-36 millió egyedet ölnek meg vagy fognak el törvényellenesen – Szerbiában például évi 104-163 ezret –, és ez a szám folyamatosan növekszik. A madarakat többek között olyan országok éttermei számára értékesítik, mint Olaszország és Málta. „Európa utolsó ősi erdei és azok biológiai sokfélesége riasztó ütemben tűnnek el – emelte ki Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója. – A Duna a tokhalnak, a világ egyik legősibb és legveszélyeztetettebb halfajának állományát őrzi, az illegális kaviárkereskedelem viszont végleg eltörölheti ezt a fajt, amennyiben nem teszünk azonnali lépéseket.”

„A környezeti bűnözés sajnos Magyarországon sem ismeretlen fogalom, bár egyes válfajai – köztük az illegális fakitermelés – szerencsére nem éri el a néhány szomszédos országban tapasztalható mértéket. A nagyragadozók illegális kilövése viszont – amelyre szintén volt néhány példa hazánkban az elmúlt években – veszélyeztetheti ezeknek a természetvédelmi szempontból fontos, védett fajoknak a visszatérését” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

A tanulmány szerzői szerint az illegális vadkereskedelem és fakitermelés elleni küzdelem hatékonysága érdekében az egyes országokon belül erősíteni kell az érdekelt felek közti összefogást, valamint az adatmegosztásra és bűnüldözésre irányuló, államok közötti együttműködést. A cél elérése érdekében szükség van a bűnüldöző szervek erőforrásainak növelésére, illetve büntetőeljárási és joghatósági továbbképzésére, hogy emelkedjen a bíróság elé kerülő és jogerős ítélettel záruló esetek száma. Emellett a 2016-ban kiadott, a vadállatok kereskedelme ellen fellépő európai uniós akcióterv végrehajtását mind uniós, mind nemzeti szinten sürgetni kell.

Őserdő irtási stop Lengyelországban

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását november 20- án az Európai Bíróság. A döntés értelmében, amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.
Az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben a kontinens utolsó érintetlen erdejének ritkítása miatt. Az uniós bíróság pedig idén júniusban ideiglenes jelleggel elrendelte a fakivágások leállítását, amíg az ügyben eljáró európai hatóságok befejezik a vizsgálatot, sajtóhírek szerint azonban azóta is folytatódik az erdőirtás a területen. A bialowiezai ősrengeteg körüli vita tavasszal éleződött ki, a lengyel hatóságok akkor hagyták jóvá a faritkítás kiterjesztését az erdőség nem védett részein. A tervek szerint több mint 180 ezer köbméter fát vágnak ki 10 év alatt.

Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research környezetvédelmi jelentése ajánlást tesz egy célzott közös akcióprogram létrehozására annak érdekében, hogy elősegítsék és kivitelezzék a szükséges intézkedéseket a természetkárosító bűncselekmények felülvizsgálatához, megakadályozásához és visszaszorításához. Így biztosítanák a régió fenntarthatóságát és biztonságos jövőjét.

• A Kárpátok és a Duna medencéje részben vagy teljesen lefedi annak a tizenöt közép- és délkelet-európai országnak a területét, amelyek aláírták a Kárpátok Egyezményt vagy a Duna Védelmi Egyezményt: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dél-Németország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Dél-Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

• Egy 345 erdőfelügyelő segítségével elkészített felmérés alapján Romániában az egyik legnagyobb veszélyt a fenntarthatóságra az illegális fakitermelés jelenti.

• A Duna-medence hat tokhalfajából egy már kihalt, négy kritikusan veszélyeztetett. A viza egyedszáma 67%-kal esett vissza már az 1980-as években, és mára kritikusan veszélyeztetett fajnak számít az illegális halászat, élőhelyének csökkenése és fragmentációja miatt.

• Európa nagyragadozóinak – a medvéknek, farkasoknak és hiúzoknak – több mint kétharmada él a kárpáti régióban. Népességük még stabil, de a fakivágás és az orvvadászat veszélye állandóan fenyegeti őket.

• Számos szabályozás, program és egyezmény lépett már hatályba, de a természetkárosító bűncselekmények magas száma arra utal, hogy alapvető akadályok hátráltatják a valódi végrehajtást és az elérhető források kiaknázását. Ezt súlyosbítja a határokon átívelő együttműködés hiánya.

• Az Európai Faanyag Rendelet (EUTR) 2013-ban lépett hatályba azzal a céllal, hogy az illegális kitermelésből származó fát és az abból készült termékeket többé ne hozhassák forgalomba az európai piacokon. 2016-ban az Európai Bizottság kidolgozta az EUTR értékelését, amellyel megállapította, hogy több akcióra van szükség a tagállamok és a magánszektor részéről, hogy az a gyakorlatban is működni tudjon.

• 2016 júniusában az EU tagállamai elfogadták a széleskörű és átfogó EU akcióprogramot a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme ellen. A program célja, hogy 2020-ra hatékonyabb legyen a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni küzdelem mind az EU-ban, mind globálisan. Ezt a célt a kiváltó okok megelőzésével, létező EU-s szabályozások kikényszerítésével és a nemzetközi együttműködés megerősítésével készülnek elérni.

• Az uniós Élőhelyvédelmi, valamint a Madárvédelmi Irányelvek voltak az uniós környezetvédelmi politika sarokkövei évtizedekig, és nyomukban megszületett a Natura 2000, a világ legnagyobb, természetvédelmi övezetekből álló hálózata. Az Élőhelyvédelmi Irányelv olyan ikonikus fajokat vesz védelme alá, mint a medve, a farkas vagy a hiúz. Azonban a 2015/16-ban lefolytatott célravezetőségi vizsgálat (Fitness Check) kimutatta a hiányosságokat a környezetvédelmi irányelvek elfogadásával vállalt jogi kötelezettségek végrehajtásában. 2017. november 15-én az Európai Parlament elfogadott egy határozatot az Európai Bizottság környezetvédelmi akcióprogramjáról, amivel a végrehajtás hatékonyságát szeretnék növelni.

• Ezen a nyáron az UNESCO a Kárpát-medencéből és az ukrán Podólia régióból összesen 5500 hektár, Románia nyolc régiójából pedig 24000 hektár őserdőt nyilvánított Világörökségi helyszínnek, ami jelzi, hogy mekkora terjedelmű természeti kincs fennmaradása forog kockán.