Bár a szakemberek más módszerekkel is kísérleteznek, de még mindig nem tudják nélkülözni a tojásokat. Évi közel fél milliárd tyúktojásra van szükség az influenza elleni oltóanyagok előállításához – mondta a WHO vezető munkatársa. A fogyasztóknak jó hír, hogy ezek nem olyan tojások, amelyekből például rántottát sütnek.
"A világszerte használt influenza elleni vakcinák több mint 90 százaléknak az előállításához van szükség tojásokra" – mondta a dpa hírügynökségnek Genfben, a tojásban tenyésztett vakcinák "kulisszatitkairól" beszélve Martin Friede, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója. A tojás alapú védőoltások előállításához azonban nem az élelmiszer-áruházakban kapható minőségre van szükségük a kutatóknak. Kizárólag olyan tojásokkal dolgoznak, amelyeket szigorú feltételek között élő tyúkok tojnak külön erre a célra létrehozott speciális gazdaságokban. Friede szerint ez az eljárás jóval drágább mint a reggeli omletthez szükséges tojás előállítása, és a tojókat nem lehet megenni, mert túlságosan "soványak".
A WHO szakértői évente kétszer ülnek össze annak megállapítására, hogy a következő influenzaszezonban a vírus mely variánsai fognak dominálni. A laboratóriumokban ezután megkezdik a szükséges vírusok előállítását, majd elküldik őket a vakcina-előállító gyárakba, ahol aztán a tojásokba fecskendezik őket. Nagyjából tíz nappal később a vírus több milliárdnyi másolata jön létre a tojásfehérjékben. Ezeket aztán hővel, vagy vegyi anyagokkal deaktiválják, ártalmatlan, de hatékony oltóanyagokká alakítva őket.
A kutatók régóta próbálkoznak alternatív gazdasejtekkel, például kutyák vesedaganatából, vagy rovaroktól nyert sejtekkel. Friede szerint a tumorból származó sejtkultúra korlátlanul szaporítható, de ezek a módszerek még nem állnak készen a tömeges vakcina-előállításhoz. "A tojások kétség kívül kulcsszerepet fognak játszani az influenza elleni vakcinák előállításában a következő 20 évben is" – mondta a szakember.
